Játszva minden könnyebb

hintafa

Aludj el szépen, Bendegúz!

2015. december 10. - palinta77

f56a8151uj.jpg

Ha egyetlen könyvet kellene kiválasztanom, ami 2015. legnagyobb gyerekkönyves durranása, akkor tutira Carl-Johan Forssén Ehrlin Aludj el szépen, Bendegúz című könyve lenne az. 

Pár hónappal ezelőtt megjelent jópár - többnyire értetlenkedő - cikk a Guardian, és még sok más újság oldalain. A fórumok felbolydultak, jöttek-mentek a találgatások, a kritikák. A felháborodott vélemények elsősorban az illusztrációk alacsony szinvonalát kifogásolták. Ennek ellenére bestseller lett -nem véletlenül. A szöveg és az ötlet is teljesen rendben van, működik a technika, de az eredeti illusztrációk színvonala teljesen tönkretette a hatást. Jó, tudom, magánkiadásban jelent meg minimál költségvetéssel, de akkor is. Az eredeti rajzok olyanok, amiktől a gyereket inkább távol tartanám. Ezért aztán gyorsan megegyeztem magammal, hogy végre egy könyv, amire nem fáj a fogam. Most meg ott tartunk, hogy Bendegúz még a könyvespolcra sem kerülhet fel, hiszen úgyis állandóan lekapjuk. .... :)

A magyar olvasóknak nagyon jó dolguk van, mert a Kolibri Kiadó, az egyik legkedvencebb illusztrátorunk,  Agócs Írisz rajzaival jelentette meg nálunk a kisnyuszi kalandjait, mellyel a Könyvtárs-sorozat immáron 8 kötetesre bővült. A sorozat, ahogy az eddigi részekből már megszokhattuk, valós problémákra keres, valóságban is működő megoldásokat. 

f56a8216uj.jpg

Egy kis színes: a minap nálunk járt P egyik kislány barátja. Vele és az anyukájával nézegettük gyerekkönyvtárunk kincseit. Majd a kislány felnézett és azt kérdezte: "Ti nagyon szeretitek a madarakat, ugye?". ........?????? Hát, nem vagyok egy nagy ornitológus (a leggyakoribb madárfajokat általában felismerem - ha van velem egy ornitológus :) ), háziállatból is csak kutyánk van, és egy megkérdőjelezhető hűségű macskánk, aki változékony gyakorisággal lep meg bennünket egy-egy madárral, a - szerinte - áldozati oltárként funkcionáló lábtörlőnkön. De madár??? Amikor a kislány látta üres tekintetemet, rábökött az egyik könyv logóján a kolibrire, és végre leesett! A legtöbb könyv, amit kézbe vettünk bizony a Kolibri kiadóé volt, nem véletlenül. Még nem olvastunk tőlük olyat, ami ne tetszett volna. Ezt csak azért mondom, ha valakinek még mindig kételyei lennének a könyv kapcsán, ne legyenek. Bendegúz nagyon jó kezekbe került.  

Agócs Írisz ebben a kötetben is megmutatja, hogy miért vagyunk teljesen oda a rajzaiért. (Simán vettem már könyvet csak azért, mert ő illusztrálta, és még sosem csalódtam. Mert Agócs Írisz rajzaiból sosem elég.) Bendegúzt is gyönyörűen, mély érzékenységgel, humorral, és minden szempontból olvasócsalogató illusztrációkkal rajzolta újra, így végre a szöveg méltó párt kapott. Update: állítólag a magyar kiadás gyönyörű illusztrációit látva más országok kiadói is Írisz rajzaival fogják megjelentetni Bendegúz történetét. Hajrá Írisz, irány a világhír!

A fordítást a Varázspálca szakszerviz egyik szerzője, Sárvári-Töttös Györgyi készítette el, nagyon odafigyelve arra, hogy a mese nyelvezete igényes, hatásos és közben szép is maradjon. Az egyik kedvenc megoldásom az 'Ólompillájú Bölcs Bagoly'.  

Kicsit aggódva kezdtem el olvasni, mert mostanában annyira felnőtt lettem, hogy meseolvasás közben rendszeresen én alszom el legelőször és nem a fiúk (ismerős, ugye?). Ezek persze ugyanazok a gyerekek, akik a fürdéshez, fogmosáshoz kizárólag szülői támogatással bírják elvonszolni magukat, ugyanakkor az esti mese végeztével -amikor már kipihenték a fürdés fáradalmait- életre kelnek. Bukfenceznek, zsizsegnek, nevetgélnek, a párnákból és takarókból várat, bunkert, autót akarnak építeni. Nem panaszként mondom, én is ilyen voltam. Míg a mesét teljesen mozdulatlanul hallgattam végig, a könyv becsukódásakor képtelen voltam a paplan alatt maradni, bármennyi plüssállatot, puszit, és takaróigazítást kaptam. Emlékszem milyen gyakran panaszkodtam anyukámnak arról, hogy "túl sok volt a lábamban az erő".

Bendegúz története pont ezeken a nehézségeken segít. Abban az értelemben persze nem mese, hogy nem igazán a történeten van a lényeg, bár az is kitapintható a légzéstechnikák, a meditatív hangulat és a szuggesztív mondatok mellett. A könyv olvasása előtt egy rövid bevezetőben részletes olvasási instrukciókat kapunk: a dőlt betűs részeket halkabban, elmélyülő hangon, a vastagon szedetteket jobban hansúlyozva kell olvasni. És ennyi. Elindulhatunk Bendegúzzal, hogy a napi pörgéstől, feszültségektől, az áradó izgalmaktól, felkavaró érzelmektől megszabaduljunk, ellazuljunk és nyugodtan elaludjunk. 

f56a8218uj.jpg

Nagy híve vagyok a légzéstechnikáknak, a jóga jótékony hatásait (nemcsak az éjszakai alvásnál) naponta tapasztalom, és a fiaimon is azt veszem észre, hogy jót tesznek nekik az ilyen alkalmak (már T is odaül mellém a jógaszőnyegre, és próbálgatja velem csinálni a gyakorlatokat). A Varázsjátékok köteteiből ellesett játékokat már számtalanszor használtuk -sikerrel. Gyakran játszottuk a Montessori-módszerből megismert csendjátékot is. Érzem magamon és látom a fiúkon is, hogy nagyon nagy szükség van az ilyen játékokra. Annyi feszültség gyűlik fel a hétköznapok rohanásában, olyan sok impresszió, információ zúdul ránk, amiktől meg kell szabadulnunk, le kell valahogy csillapítanunk a gondolatainkat. Ezért mindig szívesen építem be az esti szertartások közé az olyan módszereket, amikkel lepakolhatjuk magunkról az ilyen terheket. Meggyőződésem, hogy az ilyenfajta szokások elsajátításának felnőtt korukban is nagy hasznát veszik majd. Legalább annyira, mint a helyes kézmosás technikájának.

A gyakorlatban az első három olvasásnál sajnos nem értem el Álomhozó Pepitóhoz, mert elaludtam. A sok ásítás és ellazulás egész egyszerűen ellenállhatatlan.  A negyedik alkalomnál szemfüles voltam és ülve olvastam. Azóta is kíválóan működik. Amikor könyvet/társast tesztelek a gyerekeken -különösen ha segítő könyvet- mindig árgus szemmel figyelem a kifejtett hatást. Bendegúz esetében örömmel figyeltem meg, hogy Mikulás előtti este, amikor a nagy várakozástól szegény P már tényleg alig bírt elaludni, saját maga (!) kezdte el a könyvből tanult nyugtató technikákat alkalmazni. Hát mi ez, ha nem teljes siker??

Olvassátok Ti is Bendegúz történetét, és aludjatok nagyon jól!

Ha tetszett a bejegyzés, ne felejtsd el like-olni a Hintafa Facebook oldalát. Akkor bizosan nem maradsz le a további kalandjainkról sem. 

 

A bejegyzés trackback címe:

http://hintafa.blog.hu/api/trackback/id/tr248117970

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

KönyvParfé 2015.12.11. 10:21:23

A héten betévedtem egy könyvesboltba és belelapoztam ebbe a könyvbe. Majdnem elaludtam. :)
Na jó, nem! De nagyon aranyos, a rajzok meg irtó cukik! Jó kis kedvcsinálót írtál. :)

palinta77 · hintafa.blog.hu 2015.12.12. 04:16:37

@KönyvParfé: :) Köszönöm szépen! Agócs Írisz minden munkáját nagyon szeretjük. Egyébként a durva az, hogy annyira kell ügyelnem, hogy olvasás közben én se aludjak el.