Játszva minden könnyebb

Hintafa

Borbáth Péter: Sündör és Niru

2016. május 01. - palinta77

img_5074uj.jpg

Tavaly novemberi megjelenése óta szemezek Borbáth Péter: Sündör és Niru című könyvével, a Nyuszi pedig volt olyan jó, és elhozta nekünk. 

Blogot írni -többek között- az ilyen izgalmas pillanatokért szeretek, amikor az eddig megszokott könyvekhez, játékokhoz képest valami nagyon más kerül a kezünkbe.

Az illusztrációk szemrevételezése után Shaun Tan könyvei jutottak eszembe. A kicsit futurisztikus, de vonzó és érdekes képek mintha hasonlítanának egy ismerős hétköznapi tárgyra, de jobban megnézve kiderül, hogy mégsem, csak a képzelet játszik velünk. Remsey Dávid izgalmasra álmodott képi világa gyönyörűen kiegészíti Borbáth Péter különleges szövegét, amelynek csak egyik érdekessége, hogy a fények és a hangok világába kalauzol. A történet P-n is nyomott hagyott, a hétvégi biciklizések közben a gondolataiba rendszeresen visszatér a fények fajtáinak a kérdése. 

img_5068uj.jpg

A történetben a két barát, -egymás ellentétei és kiegészítői- egy nap érdekes felfedezést tesznek, ami örökre megváltoztatja életüket. Egy bábavargánya kalapjával frizbiznek, ami átrepül a házuk mellett húzódó magas drótkerítésen. Amikor átmásznak a kerítésen, valami hihetetlen csodát látnak: csillanó fűtengert, sárgafém dombokat, acélhuzal mezőket, vashegyeket. Találó módon elnevezik a  Csillanó Fém Birodalmának. Ettől a naptól kezdve rendszeresen barangolnak a lenyűgöző helyen. Niru minden terv nélkül bóklászik, felfedez, eltéved, bambul, mászkál. Sündör viszont a gondos tervezés híve. Térképeket rajzol, útvonalakat fedez fel, aprólékosan lejegyez mindent. Lenyűgözik a fények, amiket fémdobozokba gyűjt, kategorizálja, leírja jellemzőiket, és hamarosan a megszállottjuk lesz. 

sundor_nyomaban_04-500x633.jpg

Sündörrel ellentétben Niru visszahúzódó, csendes, óvatos, álmodozó, és szelíd természetű. Korántsem olyan céltudatos mint Sündör, ám mégis bátor és nagyon jószívű. Őt nem a fények, hanem a hangok nyűgözik le. Tart is a háza mellett egy kisebb zajsereget, akikről nap mint nap gondoskodik, eteti, itatja, ápolja őket. A gondos tartást pedig meghálálják a kis jószágok, szépen gyarapodnak és ügyes segítői Nirunak.

Sündör azonban egy nap eltűnik. Niru pedig igaz baráthoz méltón utána ered. Kalandok, érdekes találkozások, új helyek felfedezése követik egymást, melynek hatására Niru megváltozik, magabiztosabb, önállóbb lesz. Érdekes, hogy a történet képi világában Sündör többször feltűnik, Niru azonban csak egyszer, hátulról. Mintha még ő maga is árnyékban lenne, formálódna. 

img_5072uj.jpg

Olvasás közben időnként úgy éreztem, hogy a történet túl gyorsan ugrik át a következő eseményre -például Nirut egyik pillanatban a Felejtés Katlanában látjuk elaludni, a másikban viszont már Sündör bázisához ér. Ezen a ponton vártam volna, hogy jobban kibomlik majd a történet, több részletet olvashatunk Niru útjáról. Elégedetlenségem fő forrása valószínűleg az érdekes történet, a különleges világ, amiből jó lett volna többet tapasztalni. P úgy ítélte, hogy ez egy "állati izgalmas kaland" volt és szerettük olvasni az elsőre meglepő, de lebilincselő világba kalauzoló történetet. 

 

sundor_nyomaban_03-500x636.jpg

Megszoktuk már, hogy a Csimota Kiadótól gondozásában megjelenő könyvek fontos, érzékeny, esetleg tabunak számító témákkal foglalkoznak, képi világuk különleges, művészi igényű és összetéveszthetetlen. Sündör és Niru kalandjai azonban számomra kiemelkednek a sorból. Nemcsak a rézkarcokra emlékeztető képek miatt (amik a fémek és hangok világába kalauzoló történethez különösen jól illenek), hanem amiatt is, hogy hiányzik belőle (szerencsére) a gyerekmesék időnként eltúlzott mázossága. Persze a fémek, fények és hangok birodalmához nem is nagyon tudtam volna elképzelni egy idealizált mesevilágot. Szerettük olvasni, a feszessége, fémes fényessége, a karakterek, a helyszínek és az események fordulatai miatt, élvezettel figyeltük Nirunak az átélt kalandok során bekövetkező átalakulását. Bár 7 éves kortól ajánlják, felnőttek sem fognak benne csalódni a történetben. A címből ítélve egy sorozat első részét tartottuk a kezünkben, és már most kiváncsi vagyok hogyan alakul a két barát élete. 

 

 Ha tetszett a bejegyzés, ne felejtsd el like-olni a Hintafa Facebook oldalát. Akkor bizosan nem maradsz le a további kalandjainkról sem. 

A bejegyzés trackback címe:

https://hintafa.blog.hu/api/trackback/id/tr38629462

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.