Játszva minden könnyebb

Hintafa

Kiss Judit Ágnes: A tündérkeresztanya

2019. június 13. - palinta77

img_6457.jpg

Nekünk az nagyon jó szokott lenni, amikor Kiss Judit Ágnest meglegyinti az ihlet. Babaróka után a szerző egy kívül-belül különleges könyve jelenik meg: A tündérkeresztanya az, akinek jótéteményeire minden kis- és nagyobb gyereknek szüksége van. A klasszikus történetekre gondolva olyan mesebeli figura ő, aki bűbájával elsimítja a kicsik életét felkavaró gondokat.. 

img_6461.jpg

Főszereplőnk szülei a felnőttek túlságosan is elfoglalt életét pörgetik, ezért a héten, néhány délután Keri kíséri őt haza. Közben beszélgetnek a Kikit nyomasztó bajokról. Még mindig a hétköznapok ismerős ügyleteit boncolgatjuk, de Babaróka gondjaihoz képest mégis ugrottunk egy szintet. Kiki sokkal több mindent vesz észre és sokkal cizelláltabban tud hangot adni az őt zavaró helyzeteknek. 

 img_6463.jpg

Minden mese egy gonddal indul, de ugyanazzal a felütéssel: “Az a baaaaj…”. Így szól az első mondat, hol szomorúan, hol nyafogva, vagy keserűen, mindig az adott lelkiállapotnak megfelelően. Keri pedig legjobb tudásának és kimeríthetetlen fantáziájának, -ha már tündérkeresztanya, maradjunk a bűverőnél-, köszönhetően mesével és egy dalos, rímes verssel tölti fel a kisgyereket bátorsággal, reménnyel, magabiztossággal. 

 img_6464.jpg

A témák legtöbbje ugyan ismerős, de ezeket sosem lehet eleget ismételni és újra átbeszélni. Jön a kötelező pusziadás (ijesztően beszédes a történethez készült illusztráció), az uncsi kirándulás, a “nemszeretem” ételek, a verekedés, félelem egy új helyzettől, versengés (az egyik kedvencem!). Minden fejezetet egy vers koronáz meg, mint egy varázsige, ami ritmusával is felvértezi a hallgatót.

img_6473.jpg 

Nem érdemes azon törni a fejünket, hogy Kiki kisfiú, vagy esetleg kislány. Óvodába, vagy iskolába jár? Mindegy. Egy gyerek, aki lehetne a tiéd, az enyém, vagy bárkié. A fontos dolgokra helyezi Kiss Judit Ágnes a hangsúlyt, az ilyen apró, lényegtelen részleteket a szerző rábízza az olvasóra, döntse el mindenki saját maga, a hallgatóság szükségletei szerint. Talán ezért is volt, hogy ezúttal kevésbé tudtam magamhoz engedni a szereplőt. Míg Babaróka szívbéli karakter volt, Kiki megtartotta a távolságot. Hogy ez jó, vagy kevésbé, azt döntse el mindenki maga. A kedvenc fejezetünk, az óvodai, iskolai versengésről szól, amit az otthoni, testvérek között folyó rivalizálásra, vagy akár elvárásaink megfogalmazására is alkalmazhatunk.

Sulyovszky Sarolta rajzai a gyerekkor álmodozó, titkokkal és változatos érzelmekkel teli világát ábrázolják. Az illusztrátor is ügyelt, hogy színvilága és a szereplők ábrázolása is uniszex maradjon. A boldog sárgák és az intenzív zöldek árulkodnak arról, hogy milyen dinamikus ez az életkor. Ezek azok a pillanatok, amikor még varázslatok -akár mesékből származóak, akár a gyerek saját képzeletének szüleményei- fonják össze a világot. Kiss Judit Ágnes pedig nagyon jó abban hogy mindezt szavaival tükrözze.  img_6479.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://hintafa.blog.hu/api/trackback/id/tr1414892234

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.