Sokan ismerjük gyerekkorunkból Doktor Hű De Fáy kalandos utazásait. Hosszú idő után újra itt van, és ezzel véget ért az antikváriumok feltúrása, hogy egy elfogadható állapotú kötetre bukkanjunk.

Kornyej Csukovszkij meséje gyerekként elsősorban a képzeletemet felkavaró kalandokról, most pedig, évtizedekkel később a fiaimnak felolvasva, a kötődésről szólt. A pillanatról, amikor visszavezettem őket gyerekkoromba, megmutattam nekik valamit az én kislánykoromból. Varázslatos volt megélni, hogy a gyerekeim ugyanúgy lelkesednek és lenyűgözve figyelik a mesét, ahogy annak idején én. 

A jó Doktor kalandjait, Lofting Dr. Dolittle-jéből adaptálta Csukovszkij, aki egyébként saját jogon is népszerű szerző volt. Rímes nyelvtekerései okán Dr. Seuss-höz hasonlítják a hozzáértők.   Ez pedig ebben a történetben is visszaköszön, a helyes kis versikékben és persze a névadásban. Röffen Rezsőkénél már tudtam, hogy nyert ügye van a Keleti blokk csodadoktorának. 

Az állatokkal bensőséges viszonyt tápláló, a nyelvüket folyékonyan beszélő doktor hivatását minden egyéb szempont elé helyezi. Magától értetődő módon mindenkit meggyógyít legyen ember,  vagy tollas, szőrös, pikkelyes jószág. Természetesen nővére, aki sokkal materiálisabb szemlélettel rendelkezik, mindezt nem nézi jó szemmel, hiszen gazdaságilag fenntarthatatlan helyzetükön Doktor Hű De Fáy semmilyen módon nem próbál változtatni.

Persze a mese legvégére mindenki elnyeri méltó jutalmát, a jó doktor nemcsak egy különleges állat barátsága, hanem egy nagyon helyes asszisztens személyében. Ámbár a végső jutalom mégiscsak a jól végzett munka. Csukovszkij nem felejtette el hőseit  önálló, elkülöníthető karakterrel ellátni, így még nagyobb mulatság Csahol Csilla és Röffen Rezsőke szájkaratéját hallgatnunk, vagy a csodálatos Csikicsukit, aki szelídsége mellett rendkívül önérzetes is.

Viktor Csizsikov rajzai maguk a bizakodó gondtalanság. A gyerekkor vidám napjai, amikor biztosak lehettünk, hogy a világ kedves és jó és barátságos, a kalózok és az érzéketlen Barbárkák pedig úgysem győzhetnek. Az új kiadás is megőrizte az élénk színű, pompás kalandokat ígérő mozgalmas rajzokat. 

Ahogy Tony Wolf erdei, vagy répavölgyi meséi, Hű De Fáy kalandjaiban is az ártatlanság, az emberek és állatok közötti kölcsönös tisztelet, elfogadás és meghitt együttélés képei tűnnek fel. Minden kaland és fordulat ellenére olyan szép, békés és megnyugtató estéket töltöttünk el a könyvvel. Teljesen kihagyhatatlan.