Mióta P is színezős korba lépett azóta figyelem irigykedve. Néha kikönyörögtem (ő pedig nagy kegyesen megengedte), hogy egy-egy kerítést, vagy borzot én is kidíszíthessek, de ez nem volt az igazi. Időnként becsúszott egy-két mandalás színező is, de az idei névnapomon kiderült, hogy ezek csak gyenge…

Vannak olyan történetek, amik az olvasás befejeztével még jó sokáig velünk maradnak. Beugranak, képek, szavak, jelenetek, apró mozzanatok, érzések, gondolatok. Pörögnek a fejünkben, nem hagynak nyugtot, piszkálnak, amíg nem nézünk velük szembe. Sokáig kerültem Janne Teller Semmi című regényét.…

Már egy jó ideje befejeztem, de Sally Gardner könyve akkora gyomrost vitt be, hogy el kellett telnie kis időnek, míg visszanyertem a lélegzetem. A könyv ugyanis elképesztően jó, ugyanakkor iszonyatosan durva, néhol kegyetlen, máshol szívfacsaró, felemelő és gyönyörű. 

Számos okunk van, hogy nagyon szeressük a nyelvtörő nehézségű nevet viselő Qwirkle -t. Először is teljesen lenyűgözött az egyszerű, de nagyszerű játékmenet, a szabályok maximum tíz perc alatt elmagyarázhatók/megérthetők. Másodszor pedig van valami lebilincselő abban a gyönyörű kavalkádban, ahogy a…

Ismét egy fiatal felnőtteknek szóló könyv, amit kivételesen nem R-nek szeretnék odaadni, hanem csak úgy, a magam örömére olvastam el. A regény a Scolar kiadó gondozásában jelent meg, a remek fordításért pedig Simonyi Ágnesnek jár a köszönet. 

Új hobbim lett: R-nek keresek könyveket, amiket -persze csak az iskolai kötelezők abszolválása után- olvashat. Köszönhetően az eddig megtaláltaknak, kezd már ráérezni arra, hogy az olvasás tulajdonképpen egy jó dolog. Legfőképpen akkor, ha olyan könyveket kap a kezébe, amik élvezetesek is.