Nálunk meg két nappal a nyaralás előtt leszakadt a könyvespolc. Miután jól kiröhögtük magunkat (én: jellemző, mindenki más: de viccesen néz ki) és akadálymentesítettük a környezetét, elutaztunk. Visszatérve és a napfénytől eltelve roppant energiákat szintetizáltam, így nekiláttam elpakolni/átnézni/szelektálni a földön heverő tartalmat. Fáradozásom jutalmára a régi egyetemi jegyzeteim között bukkantam rá. A héten nektek is bemutatkozik a Muñeca Quitapena Gondüző Baba csodálatosan szép maja legendája.

A Muñeca [mu•nyé•ka] 'babát' jelent a Qutiapena pedig a quitar + pena szavakból áll össze. Előbbi jelentése 'elvesz', 'eltávolít', 'elszed', utóbbié 'bánat', 'fájdalom'.

A legenda szerint, egy maja hercegnő Ixmucane kapta ajándékba az első ilyen babát a Napistentől, hogy segítsgen a gondjaira megoldást találni. Guatemalában úgy hiszik, ha az ember lefekvés előtt elmondja (hangosan vagy suttogva) a babának a problémáját/szomorúságát/aggodalmát, majd berakja a párnája alá, akkor reggelre a baba segít megkeresni a megoldást. De legalábbis átveszi az aggodalmunk terhét, így éjjel nyugodtan pihenhetünk és másnap mindent sokkal tisztábban látunk. A Wikipédia szerint a modern orvostudmányban, a gyermekgyógyászatban és a pszichológiában is szívesen alkalmaznak efféle babákat.

Nem is kell messzire mennünk, elég ha arra gondolunk, ahogy a gyerekek a szerepjátékok során elhangzó párbeszédekbe beleszövik az őket foglalkoztató problémákat. Azzal, hogy kimondják, megpróbálják feldolgozni, újra átélik, eltávolodnak tőlük és függetlenítik önmaguktól. Felnőttként is sokszor tapasztaltuk, hogy mekkora könnyebbséget jelentett az is ha elmondhattuk, a barát/barátnő pedig "csak" meghallgatta egy problémánkat. Ezzel alkalmunk nyílt picit letenni a terhet a vállunkról, hátrébb lépni pár lépést és úgy szemügyre venni a bajokat szenvtelenül, mintha külső szemlélők lennénk. Ilyen esetekben nekem még a lélegzetvétel is könnyebb. Sokszor volt már, hogy beláttam csak a saját érzelmeim prizmáján keresztül tűnnek olyan nagynak a bajok, a megoldás pedig sokkal egyszerűbb, mint első riadalmamban gondoltam. Persze vannak gondok, amikre nem jön olyan könnyen a megoldás (gyász, vagy más veszteség stb.) ezekben az esetekben is hiszem, hogy ha meg tud pihenni a lélek, akkor a test is könnyebben veszi a nehézségeket.

Mindezekután természetes, hogy a szeptemberi iskolakezdésre mi sem maradhatunk ilyen "Éjszakai Őrzők" nélkül. A babák egyébként hagyományosan nagyon picikék, 1,5-5 cm közöttiek, a maja folklórnak megfelelően, gyönyörű, színes anyagmaradékokba csavarva. (Ezen a linken megnézhetitek.) A fejrész általában kartonból, vagy szövetből készül, a ruhájukhoz pedig maradék anyagokat használnak fel. 

Persze a mi Gondűzőink kicsit nagyobb méretűek (így talán gyerekbiztosabbak is). A babák patinájához sokat fog hozzátenni, hogy találtam a hímzős dobozomban (számomra is meglepő módon van ilyesmim, abból az időből, amikor úgy hittem én is olyan gyönyörűen fogok hímezni, mint az anyukám) a 80'-as években készült "Volga" márkajelzésű hímzőcérnát és olyat is, ami a Pamutfonóipari Vállalat újpesti gyárából származik. Így aztán a mi babáink öltözéke az idők próbáját kiállt anyagból születtek. 

Mivel nagyon egyszerű elkészíteni, a gyerekek is (kis felnőtt segítséggel) is bevonhatóak a munkafolyamatba. P roppant lelkesen készítgette a sajátját, a kicsi persze még csak az eredményt értékeli. A legkisebbektől azért tartsátok távol a babákat, nehogy lenyeljék a golyókat. Vagy bármi mást. 

A hozzávalók:

• test: zseníliadrót
• fej: fagyöngy (cca. 1 cm-es)
• cérna 
• olló
• alkoholos filcek az archoz

opcionálisan:

• ragasztó
• apró medál, gyöngy 
• szalag, anyagdarab

A frizura. A babáknak kéféle frizurát készítettem. Az első esetben ragasztás nélkül kötöttem a cérnákat a drót közepére. Amikor elkészültem a félbehatott drótra ráhúztam a fejét (fagyöngy). Ennek az előnye, hogy nem kell ragasztani. A hátránya pedig, hogy nehéz igazán változatos frizuát kialakítani belőlük. Ráadásul a cérna volumene eléggé felpúpozza a hajkoronát.  

Aki a ragasztást választja, annak jó szívvel ajánlom a Pritt "karmos" ragasztóját, a segítségével nagyon könnyen lehet elegyengetni a fagolyón a ragacsot. Mielőtt azonban beragasztózzuk a fejet, húzzuk fel a félbehajtott drótra. Így sokkal könnyebb lesz a dolgunk. A kócos haj a képen látható módon készült. A többit tincsenként ragasztottam fel a buksikra. A száradási időt kivárása után jöhet a következő lépés.

Arc. Vékonyhegyű alkoholos filccel rajzoltam meg. Jó tanács: érdemes először ceruzával megrajzolni, majd radírozás után jöhet a végleges filc. 

Test. Hajtogassuk a drótot emberformájúra. 

Ruha. Ehhez használhattok 2-3 színt is. 

A kiválasztott színű cérnák közül az elsőt rákötözzük a babára, majd elkezdjük feltekerni. Ügyeljetek rá, hogy hagyjatok annyi lelógó cérnát, amihez a végét hozzákötitek. A felsőtesttel szoktam indítani, majd onnan haladok a karok irányába. Ezután jöhet a nadrág, vagy a szoknya. Mi csak nadrágosakat készítettünk, de szoknyás babákat semmivel sem nagyobb kihívás megalkotni. Rövidáru boltokban érdemes körbenézni a szalagok között. Ezeket elég kétszer-háromszor körbetekerni, majd deréktájon rögzíteni. 

Próbálkozhattok akár több szín együttesével is, amit egyszerre vihettek fel a babákra (lásd a kék-zöld-piros babánkat).

Dísz. A hagyományos babákon semmiféle függő nincs, de nekem nagyon megtetszett néhány apró medál a hobbiboltban, ahogy a zseníliapálcákat vásároltam, ezért néhány baba kapott ilyen apróságot. Ti se fogjátok vissza a képzeleteteket, tegyétek minél személyesebbé új bizalmasaitokat. 

Ezzel kész is vagyunk. Este ne felejtsétek betenni a párnátok alá, miután elmondtatok neki mindent, ami a szíveteket nyomja. Sokan több babát is tartanak maguknál cuki kis szütyőkben. Vannak köztük nagyobb méretűek a fajsúlyosabb gondoknak és sok kicsi, a mindennapi aggodalmaknak.

Jó szórakozást az elkészítéshez, legyenek gondtalanok az éjszakáitok és a nappalaitok!

Ha tetszett a bejegyzés, ne felejtsd el like-olni a Hintafa Facebook oldalát. Akkor bizosan nem maradsz le a további kalandjainkról sem.