A mai bejegyzés témája egy olyan könyv, ami önmagában is képes elhozni a tavaszt. Tittel Kinga Mesélő Budapest című remeke mutatkozik be.
Műfajában is rendhagyó, a fővárosi családi sétákat bearanyozó Mesélő Budapest, hiszen előtte nemigen jelent meg hasonló témájú, kifejezetten családoknak, kamaszoknak, gyerekeknek szóló budapesti útikalauz. Egy hagyományos turistáknak szóló bedekkernél sokkal személyesebb. Egyrészt nemcsak a város nevezetességeit mutatja be, de segítségével szinte tapinthatóvá válik a történelem, a gyerekek is megérhetnek, számukra letűnt korokat, amikor barátságok mentek tönkre egy kiló banán miatt. (A történelemkönyvek adatai alatt rogyadozó kamaszoknak valóságos felüdülés.) Másrészt a családdal közös sétákat egészen új keretek közé helyezi: Tittel Kinga könyvében úgy mutatja be a fővárost, hogy muszáj ámulva és sétapartnereinkkel együtt lenyűgözve örülni minden új felfedezésünknek. Új nap süt ki a sétálók egén.
A könyv egy történelmi bevezetővel indít, bevallom én már itt teljesen odavoltam. Méghozzá azért, mert közel húsz oldalban sikerült úgy összefoglalni a lényeges tudnivalókat, hogy 1. végig érdekes marad 2. a a könyvben tárgyalt helyszínek történelmi keretbe helyezéséhez legfontosabb információk sem maradtak ki. A bevezető után Budapestről olvasuhatunk általános, de ettől még nagyon is érdekfeszítő információkat, majd megkezdjük kalandozásunkat először a Várhegyen, majd a innen átszökkenünk a Gellért-hegyre, utána a Margit-szigetre, majd át a pesti oldalra. Körutak, terek, szobrok, híres épületek környékét járjuk be úgy, hogy közben idegenvezetőnk néha 100-200 évvel is visszakaluzol bennünket az időben. Mindezt olyan stílusban, hogy akaratlanul is belénk ivódnak mindazon érdekességek és/vagy elgondolkodtató történetek, tények, amelyek egy-egy műemlékhez kapcsolhatóak. A kerületek közül utolsóként Óbudát és környékét járjuk be, de az alapos szerző a Dunáról, a folyó hídjairól és a Budapest gyógyvizeinek legfontosabb tudnivalóiról is mesél.
A sok ismeret mégsem nehezedik az olvasóra, köszönhetően az érdekesen mesélő szövegnek, a laza, jól átlátható szerkezetnek, a látványos fényképeknek (Bouandel Doraya munkái) és a gyönyörű, kézzel rajzolt térképeknek és egyéb apró illusztrációknak. Ez utóbbiak, Kecskés Judit nagyon szép rajzai, azzal is elnyerték a tetszésemet, hogy csak a bemutatott területek híres látványosságai vannak kiemelve, mellőzve az ilyenkor felesleges túlzó részletességet. Így aztán a Mesélő Budapest olyan benyomást kelt, mintha saját útinaplónkat tartanánk kezünkben. Kézbevéve elég hamar sajátoménak éreztem, annál is inkább, mert már az első "próbaúton" -mindenféle előzetes felkészülés nélkül, négy keréken, az ablak mögül lesve a főváros csodáit- elsöprő sikerben volt részem. A gyerek- és felnőtthallgatóság egyaránt hegyezte a fülét és szakadatlanul várta, hogy a következő sarkon milyen érdekesség fog velünk szembe jönni. Jött is, én pedig meséltem a sok okos-érdekességről. Annak ellenére ömlött belőlem a sok történet, hogy mindössze egyszer olvastam a könyvet. (A fékezhetetlen agyvelejű felnőtt hallgatóság szerint kicsit olyan voltam mint a Die Hard 3. kamionsofőrje, aki minden épületről tud valami érdekes adomát. Azért én profilból sokkal megnyerőbb vagyok.) Úgyhogy minden okom megvan rá, hogy imádjam, főleg a hatást, amit egy ilyen "mesélős" séta kivált.
Még egy apróság. Nem tudom, hogy mennyire volt tudatos döntés (bár a könyv átgondoltságát látva feltételezhetjük, hogy ezt sem bízta Tittel Kinga a véletlenre), hogy a bemutatott fővárosi helyszínek mindegyike ingyenesen látogatható, tehát egy-egy kiránduláson a BKV-jegyeken kívül, belépőjegyekre nem kell költeni. Figyelmes, nem?
Kedvenc budapesti idegenvezetőnk a könyv ötletét saját fiaival töltött sétáiból merítette. Talán a gyerekek furfangos kérdéseinek köszönhetően a Mesélő Budapest tele van olyan információkkal, "ínyenc" tudnivalókkal, amikre egy felnőtt elfelejt rácsodálkozni, vagy nincs ideje ezeken elgondolkodni. Egy pár a kedvenceim közül: közműtáblák és jelentésük? Mi a különbség a királynő és a királyné között? Ki tudja mit vitt magával Farkas Bertalan az űrbe? Minek köszönheti Hadik András lovas szobrának fényességét? Summázva: a Mesélő Budapest egy igazán univerzális könyv, segítségével ugyanolyan örömet fognak lelni a kamaszok a budapesti bóklászásban, mint a kis- és nagycsaládok a közös sétákban. Tittel Kinga sok olyan kincset tár elénk, amin nap mint nap keresztülnézünk, miközben nemcsak Budapest, a történelmünk, hanem talán az alapműveltség részei is, hogy pontosan tudjuk, értsük merre visznek minket a lépteink.
Ha tetszett a bejegyzés, ne felejtsd el like-olni a Hintafa Facebook oldalát. Akkor bizosan nem maradsz le a további kalandjainkról
Amennyiben felhasználnád a bejegyzésben szereplő képeket, kérlek előtte mindenképpen vedd fel velem a kapcsolatot! Köszi!