Nemrég bukkantam rá egy kedves társasozó család asztalán Antoine Bauza magyarul pár hete megjelent játékára a Miaubirintusra. (Jók ezek a véletlenek.)
Pont annyira cuki ez a 15 kóbor macska, amilyennek látszik. A vágyakozó tekintetükkel, a fura elképzeléseikkel és a nevetséges helyzetekkel, amikbe életmódjuk kényszeríti őket. Íme egy rövid játékidejű, de érdekes és kellemes kis családi társas, amiben a gyerek és a felnőtt játékosok is örömüket lelik.
A játék célja, hogy a képen látható macsekokat hazavigyük a két gazdi valamelyikéhez. Az nyer, aki az otthontalan házikedvencek kártyáin látható pontokból minél többet gyűjt össze. A szabályok olyan egyszerűek és rövidek, hogy ráhagytam P-re az ismertetésüket. (Szervusz Szövegértés! Ugye, hogy mennyi mindenre jó egy társasjáték?!) Pedig ilyenkor én is nagyon izgatott, de most inkább kivártam. Érdemes volt, mert könnyű, gyors, érdekes és jópofa a macskamentés. És mert labirintus! Nem tudom, hogy csak ránk jellemző, vagy ez egy népszerű téma, de minden formájában nagyon mennek nálunk az útvesztők (nemrég duploból építettek a fiúk egy üveggolyó-labirintust). Mostanában olyan sokat játszottunk vele, hogy még T is kedvet kapott a lapok forgatásához. (Van játékmód kisebbeknek, de az én kisebbem 3 3/4 évesen még nem elég érett a feladathoz.) Persze mondjuk őt minden érdekli, ami társas. Általában az én csapatomban szokott lenni (kb. 5 percig), aztán ha úgy gondolja, inkább elkezdni a játékelemeket elraktározni a kisautóiban.
A képen látható módon kell összeállítani a 4x4-es pályát. A bal alsó és a jobb felső sarkokba mindig a könyök módjára behajlított csőrészletek kerülnek. A gazdik és a macskák kiinduló helye is adott, a többi ereszcsatornát, viszont találomra kell a pályán elhelyezni. A saját körében minden játékos két dolgot tehet. 1. Negyed, vagy fél fordulattal (90°, 180°) elforgat egy csődarabot (esetenként remek alkalom megbeszélni, hogy jobbra, avagy balra fordítottuk el a kártyát), vagy 2. húz a pakliból és kicserél egyet a pálya szélén található kártyák közül. Szükség esetén a második akció is lehet az elforgatás, de a két lehetőség közül egyszer mindenképpen muszáj elfordítanunk.
Például így: 1 csere és egy fordítás, a cica pedig hazaért.
Ha az akcióink eredményeképpen kialakul egy útvonal amin a macska eléri az egyik gazdit, akkor megnyerjük a kártyát. Ilyenkor a következő kóbor jószágot már úgy helyezzük le, hogy az óra járásának megfelelően eggyel eltoljuk, csakúgy mint azt a gazdit, akihez utat talált. A játék addig tart, míg az összes macska haza nem ért. Illetve nem, addig tart, amíg már tényleg muszáj elmenni fogat mosni, elindulni az iskolába, ebédet főzni, akármi.
Ráadásul a szabályváltozatoknak köszönhetően lehet kooperatív, csapatmódban nyomni, sőt kisebbeket is bevonhatjuk. A játék egyetlen gyengesége az időnként előforduló láncreakció, amit a macska és gazdi kártyák eltolásával indíthatunk be. Előfordulhat, hogy az újonnan lerakott macskák a csövek aktuális és szerencsés elhelyezkedésüknek köszönhetően azonnal hazaérnek. Ezzel alaposan megtolva az egyik játékos pontszámait. A jó hír viszont, hogy a visszavágóban minden másképp lesz.
Az illusztrációkat készítő Stéphane Escapa, Arnu West is igazán kitettek magukért. Amilyen szép olyan vagány hangulatot teremtettek.
Ha mindez nem lenne elég, még azt is elárulom, hogy a csomagolása kisalakú fémdoboz, így ideális útitárs. A Nyúl kosarában még elfér!
Ár: cca. 2.990,- Ft
Korosztály: 6+ (5+)
Külcsín/belbecs: cuki keveredik az érdekessel
Ha tetszett a bejegyzés, ne felejtsd el like-olni a Hintafa Facebook oldalát. Akkor bizosan nem maradsz le a további kalandjainkról
Amennyiben felhasználnád a bejegyzésben szereplő képeket, kérlek előtte mindenképpen vedd fel velem a kapcsolatot! Köszi!