Ha jósolni támadna kedvem, azt mondanám, hogy Babarókára elsöprő siker vár. Valami hasonlót képzelek el, mint annak idején Maszat és Hóchóc kapcsán. (Még én is nekiálltam saját Hóchócot gyártani.) Nemsokára kilép a könyv lapjairól és horgolt/varrott/nemezelt formában fog feltűnni apró kezekben. Egyébként meglepő hiány mutatkozik a kínálati oldalon cuki rókák terén. A legmenőbb ovis pólókról, hajcsatokról (flitteres)róka fog integetni.

Azt bizonyosan tudom, hogy nálunk egy fejből mondott mesével, majd az Outfoxed-dal kezdődött a róka-mánia. T új legjobb barátjáról Babarókáról is csak dicshimnuszokat tudok zengeni. Kiss Judit Ágnes egyenesen a szívünkbe talált.

Babaróka szorult helyzete akkor kezdődik, amikor Mamarókának el kell mennie dolgozni. A felvigyázó, szegény Cicanéni már túl idős, hogy igazán érdekes társasága legyen. Nincs más megoldás: irány a Kölyökőrző. Ennyi változás elég is ahhoz, hogy megtöltse a könyv mind a tíz fejezetét az óvodás (vagy óvodába készülő) korosztály elevenébe vágó élményekkel. Olyannyira, hogy mindkét gyerekemre rátört a nosztalgia saját közösségi karrierjük kezdetéről. De ezek “csak” az óvodai ügyek. Babaróka kénytelen szembesülni azzal, hogy időnként -igaz csak rövid időre-, de Mamaróka is meg tud betegedni. Sőt, még a bevásárlás is tartogat ijesztő pillanatokat, vagy éppen bal lábbal kel fel. 

Kiss Judit Ágnes szellemes stílusa, eredeti ötletei és frappáns humora igazi kinccsé teszik második gyerekkönyvét. Közvetlen stílusának és fantáziadús megoldásainak hála, kétségbevonhatatlan, hogy mindez így, csakis így történt. Leplezetlenül, de mégis kedvesen mesél és segít feldolgozni a szorongásokat, amiket az elválás, a védőoltások, vélt, vagy valós félelmek jelentenek. Azt is feltétel nélkül elhittem (és milyen jókat nevettünk), hogy örvös medve doktor rendelőjében szúnyogok a szurik. 

Hálás voltam, amiért a szülői szerepet sem idealizálja. Mamaróka és papa sem mindig jófej (ahogy Babaróka sem). Van, hogy túlcsordul a pohár és rádörrennek utódjukra. Aztán jön a kibékülés, a gyógyító játék és megnyugtató ölelés. Ahogy szeretjük. Eleinte még ellenőriztem, hogy T mennyire “veszi a lapot”, fordítja le magyarázat nélkül az olvasottakat, és sosem volt gond. Nekem csak olvasnom kellett a gyerek pedig raktározott.

Felszabadító ilyen kedvesen, okosan, empátiával megírt történetet olvasni. Talán a szerző saját élményeiből táplálkozott, nem tudom, de azt igen, hogy mindannyiunkhoz szól. Babaróka ajándéka egy szépen, szeretettel megírt tükör, amibe érdemes belenézni és a gyerekeknek is megmutatni. 

Egri Mónika légiesen könnyed, barátságos színvilágot álmodott meg a történetekhez. Ezek a kedves, csupaszív rajzok bűbájos hátterét adják Babaróka meséjének. Minden óvodába induló kisgyerek könyvtárában ott a helye.