Apukák, jön a torokfájós, hangvesztős időszak, amikor az anyukák kidőlnek. Itt az ideje, hogy szolgálatba helyezzétek magatokat az esti mesék idejére is! Ma egy olyan könyvújdonságot ajánlok, ami -természetesen nem kizárólag-, de apukáknak, nagypapáknak- egyformán jól áll. David Grossman: Zsiráf, és irány az ágy!

Könyvmoly felnőttek számára ismerősen csenghet a 2017-es Man Booker-díj nyertesének neve, bár ezúttal egyetlen Ló sem sétál be  semmilyen bárba, azért elég sok állat feltűnik a gyűjteményben. Grossman esti meséi egy ahhoz hasonló válogatás, mint Marék Veronika Bohóc és a kismajom illetve ennek a folytatásaként nemrég megjelent Alfa bácsi titka.

A 14 mesét tartalmazó könyvvel már a kezdetektől szigorú beosztás szerint haladtunk: csakis este és többnyire ellenállva a kísértésnek, hogy egynél több történetbe is belevágjunk. Azért volt szükség ilyen komoly a spórolásra, mert már az első fejezetektől kezdve nagyon egy húron pendültünk az összes szereplővel. 

Van itt, szinte minden: (szinte) megmagyarázhatatlan félelem (a nyúltól), reggeli ébredési mizéria, hiányzó titkos barátnő, fürdőzős kaland. Ruti és a többi főszereplő is megtapasztalja, hogy apa is hozzáértő ha döcögők kerülnek a napi rutin fogaskerekeibe. Akkor is van néhány ügyes trükkje, amikor a fürdés utáni öltözésnél megakad az este ritmusa. Több van emögött, mint osztozkodás a szülői tennivalókban, mindegyik kaland megerősíti a papákat, hogy el tudjátok intézni, meg tudjátok oldani. Lehet, hogy nem pont úgy, ahogy anyu, de megnyugtató eredménnyel.

Bevallom, e  a változatosság mellett a történetben rejlő törődés is gyönyörködtetett. Remélem a mesékben jelen nem lévő anyukák, a valóságba a felolvasások alatt éppen a színházban, vagy barátok társaságában töltődnek, netán éppen a gyereket önfeledten ölelve belefeledkeznek a mesehallgatásba.

Nem mehetek el szó nélkül a könnyedség, a lazaság és a spontaneitás mellett, amivel a főszereplő apuk kezelik az esti rutinokat, a félelmeket, a mindennapok nyűgét. Ezzel nem azt állítom, hogy Ti, a többi anyuka ne lennétek minderre képesek, mindössze az a határozott tapasztalásom, hogy a hétköznapok hercehurcájában spontaneitást és könnyedséget többnyire alig bírom előráncigálni magamból. A helyzet átmeneti, azt remélem, hogy az újraolvasás alatti pihenőmben lesz időm kicsit visszanyerni a régi lendületből. A fordítás Demény Eszter hozzáértő munkája.