A Január legyen a regenerálódás, az erőgyűjtés és egy kicsit az elmélkedés hónapja. Ez volt a fő szempont, amikor a havi olvasmányainkat kiválogattam. Tonke Dragt: A nagy vadon titkait felfedő regénye elsőre talán inkább fordulatosnak tűnik, de beleolvasva azonnal tudtam, hogy ismét jó helyen keresgéltünk.
Talán nem túlzás azt mondani, hogy Dragt pöppet kalandos élete ( a Holland Indiákon -ma Indonézia és Jakarta- nőtt fel, majd három évet a családjával egy Japán hadifogolytáborban töltött) is hatással volt történeteire. Rajztudása és illusztrátori munkája egészen biztosan hatott az írásaira: gyönyörű, részletekben és színekben gazdag képeket alkot. Az olvasó minden érzékszervével megtapasztalja a panorámát, érzi az erdő illatát, hallja a folyót, örül a napsütésnek.
A nagy vadon titkainak ugyanaz a fiktív középkori lovagvilág adja a hátterét, mint az előzményének, a megjelenése óta töretlen sikernek örvendő Levél a királynak. (A Netflix hamarosan sorozatot készít a könyv alapján.) A történet onnan indul, ahol az előző befejeződött. Tiuri sikeres küldetése után hazaér Dagonaut király birodalmába. A királyságot övező feltérképezetlen vadonban azonban nemrég eltűnt Ristridin lovag. Természetesen Tiuri útnak indul apródjával Piakkal, hogy fény derüljön a titokra, a sejtelmes rejtélyektől nyüzsgő vadonban útonállók, zöldruhások és tucatnyi ismeretlen veszély vár a párosra.
Amikor útra keltek a fiatal fehérpajzsos lovaggal számítsatok kalandokra, hihetetlen fordulatokra, felfedezésre váró izgalmas titkokra, olykor szívdobogást, máskor pedig szívfájdítóan megható részekre.
A youtuberek és az egyéb ízlésbefolyásolók között feltűnik ez a tizenkevés éves lovag, aki legalább annyira valóságos, mint az előbb említett képernyőhuszárok. Kalandjain keresztül az olvasó is megéli az egyébként olyan nehezen kitapintható becsület, jóság, tisztességet. A nagy vadon oldalait megtöltik azok az erények, amikre megtanítanám a gyerekeimet.
Míg az első részben könnyű volt elválasztani a jó- és rosszfiúkat egymástól, a folytatásban már nem ennyire éles a határvonal. Feltűnik egy új szín: a szürke. Sok olyan helyzet van, amikor nem tudjuk egy szereplőről egyértelműen eldönteni, hogy betyár, vagy hős. Céljaiban keveredik a jó a rosszal, az igazság a csalfasággal, a becsület a becstelenséggel. Vagy a másik kedvenc problémám: meddig maradhat valaki (szabad egyáltalán?) pártatlan? Dragt sok örökérvényű problémát fektetett le a vadonban, csak meg kell őket találni. A fordítás Wekerle Szabolcs munkája.
Na igen, az élet néha ócskán bonyolult, de ezt a könyvet olyan egyszerű olvasni, pusztán azért, mert sokat ad. És közben, vagy a végén olyan jól el lehet beszélgetni a szereplők motivációiról. Latolgatni a döntéseiket, kétségbe vonni, elmarasztalni lépéseiket. Megtudni többet arról, hogy mi hogyan érzünk, látjuk a minket körülvevő világot.