A Gigamic játékai már hosszú ideje megbízható darabjai a játékpolcunknak, és gyakori vendégei a játékasztalnak. Olyannyira, hogy az első felnőtt társasom a Quorridor volt. Ezért csak idő kérdése volt, hogy kipróbáljuk magunkat szőnyegkereskedőkként.

Sokat és módszeresen dolgozom, hogy a fiúk megszeressék a társasozást (ha már az apjukkal nem sikerült). Fáradozásaim sikereként majd' kiugrottam a bőrömből izgalmamban, amikor P rábökött A Marrakech-re, amit a  szülinapjára nézett ki.

Ahogy azt a Gigamic társasainktól megszoktuk nemcsak a doboza gyönyörű, de az összes alkatrész, a pénzek, a játékbábú, szőnyegek, játéktábla is igényes grafikájú, magas minőségű. Jó kézbe venni, nézegetni, játszani velük. Bár őszintén szólva a szőnyegek színválasztása elég furára sikerült, de ez végül egy lényegtelen apróság.

A játék célja: a legtöbb, táblán látható szőnyeg a saját színünknek megfelelő legyen; illetve a játék során összegyűjtött pénz segítségével a leggazdagabb kereskedővé válni. 

Miután minden játékos megkapta 30 dirhamját, saját szőnyegkészletét (2 játékosnál: 2-2 színt, 3 játékosnál: 1 féle szín jut mindenkinek és egy visszakerül a dobozba; 4 játékosnál pedig mind a négy szín játékba lép). Felrakjuk Asszamot a tábla középső mezejére, és indulhat a játék.

A soron lévő játékos saját körében a következőket teszi:

• eldönti, merre menjen Asszam. Ha szükséges 90°-kal elfordítja
• a kockadobásnak megfelelően mozgatja Asszamot; fizet az ellenfélnek, ha más szőnyegére lép
• szőnyeget fektet. 

Asszam mozgatásának iránya fontos kérdés, mert kiinduló helyzetéből csak 90º-kal fordulhat el, így mindig három irányba mehet: előre, jobbra és balra.

Ha ez eldőlt, dobunk a papucsos kockával, majd lelépjük a dobott értéket. A trükk pedig most jön: ha Asszammal az ellenfél szőnyegére lépünk, akkor annyi dirhamot fizetünk a szőnyegtulajnak, ahány azonos színű négyzet kapcsolódik ahhoz, ahol Asszam megállt.  A kapcsolódások csak függőlegesen és vízszintesen számítanak, átlósan nem. Ezért praktikus elkerülnünk, hogy az ellenfél szőnyegén fejezzük be a lépésünket, hiszen ekkor fizetnünk kell. Ugyanakkor próbáljuk Asszamot a saját színű szőnyegeink közelébe juttatni, hogy az ellenfél a lépését jó eséllyel a mi színünkön fejezze be.

A szőnyegeket fektethetjük üres négyzetekre, és úgy is, hogy letakarjuk más szőnyegét. Ez utóbbi esetben arra kell figyelni, hogy teljes szőnyegeket nem szabad letakarni, mindig csak szőnyegfeleket. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy szőnyeget két lépésből lehet lefedni. (KÉP)

Személyes játék-történelmünkben immáron két újabb mérföldkőhöz értünk el. Az első, hogy a Cacao után sikerült háztartásunk anti-társasjátékozó családfője elé tolnunk még egy olyan játékot, ami tetszett neki! Dícsérte a rövid, szabályokat, a szép cuccokat. Kedvére volt a könnyen átlátható a játék, és az is, hogy nem kell minden lépése előtt ötféle dolgot észben tartani miközben érdekes és gondolkodtató a stratégia megtervezése. Így valódi sikerélmény volt a családi Marrakach-ezésünk. Most, hogy végre találtunk még egy játékot, amit talán hárman is tudunk játszani még lelkesebb szőnyegkufár lettem, pedig eddig sem kellett sokat nógatni. 

Bónusz élmény, hogy P nem az én gyönyörű szőnyegkompozíciómat dúlta szét, hanem az apjáét. Rendes gyerek, tisztában van vele, hogy ki süt neki brióst tízóraira. Így, amíg ők egymás zúzták, nekem volt alkalmam eljátszogatni a stratégiákkal. Mi a kifizetődőbb egyetlen összefüggő szőnyegfoltot összehozni, és a játékostársakat arra terelni? Vagy inkább minél több helyre lehelyezni? Esetleg megtalálni azokat a helyeket, ahol Asszam gyakran megfordul?

A másik mérföldkő, hogy P játéka sokkal empatikusabb lett. Mostanában gyakran előfordult, hogy  P egyetlen célja az ellenfél totális szétzúzása volt, és ehhez verbálisan is mindent bevetett. Persze a játék célja a győzelem, de Jesztl József szavait idézve: "légy szíves úgy nyerj, hogy legyen kedvem még egyszer leülni veled". Elsősorban nem a saját lélekállapotom miatt rugózom ezen. Mert mi "csak" játszunk, de van ennek tanulsága, hozadéka, amit remélem útravalóként magával visz a kis batyujában, amikor elindul a nagyvilágba: az ellenfél nem ugyanaz, mint az ellenség. 

A Marrakech pedig egy tök jó játék.  

Ár: cca. 8.000,- Ft 

Korosztály: 8+ (nálunk 7+)

Külcsín: nagyon szép, masszív elemek 

Belbecs: rövid játék, de elgondolkodtató és szórakoztató

 Ha tetszett a bejegyzés, ne felejtsd el like-olni a Hintafa Facebook oldalát. Akkor bizosan nem maradsz le a további kalandjainkról sem.