Az olvasás megszerettetésében komoly szerepe van annak, hogy milyen könyvek kerülnek a gyerekek kezébe. A jó kezdés után a folytatás sem mindegy. Tavaly sikerült szép számban nagyon jó, kezdő olvasóknak íródott könyveket találni. Azóta persze ugrottunk egy szintet, de az önálló, gyakorló olvasásra szánt* könyveket azóta is folyamatosan kutatom, mert a tanórai gyakorláshoz képest ezek egészen más élményeket nyújtanak. Egyébként is annak a híve vagyok, hogy ne maradjon olvasnivaló nélkül egy gyerek se, szokjon hozzá, váljon életformájává a mindennapi olvasás. Összegyűlt egy pár nagy sikert elért történet, ezért eljött az ideje, hogy bemutatkozzanak itt a blogon is P kedvencei. Persze csak szép sorban, semmi tolongás. Először jöjjön Szutyok, az izgága eb.

Szutyok (bemutatkozás)

Szutyok egy kóbor kukalakó kutya, aki külsejében is magán viseli életvitele minden hátulütőjét. Bolhás, szardíniaszagú, ráadásul inkább hasonlít egy felmosórongyra, vagy lábtörlőre (ebben nincs még végleges álláspont) mint kutyára, és ne feledkezzünk meg légy rajongótáboráról sem. Közös kukában laknak Lapicsekkel, a szebb időket is látott éleseszű macskával, aki nevét egy teherautó kerekei miatt kilapított fizimiskájáról kapta. Szutyok az a bambulós, naív, a végletekig jószívű kutya, akinek nincs más vágya, mint egy gazda. Sajnos talál is egyet, de természetesen félreérti az új gazda által küldött jeleket és azonnal besétál egy bűnöző csapdájába. De a poétikus lelkületű négylábút semmi sem tudja kibillenteni lelkes lélekállapotából. Természetesen Lapicsek is hamarosan követi, sőt mindjárt egy egész állatsereglet közepén találják magukat. A bátor kutyát annyira meghatja társai sanyarú sorsa és a bűnözők által elrabolt kislány segélykérése, hogy hirtelen felindulásból megmenti az egész bandát. 

Igazi jutalomolvasás volt ez P-nek. Felváltva nevetgélt és olvasott fel részleteket a könyvből hol a családnak, hol pedig csak T-nek (mikor ki volt kéznél). Mégis akkor lepődtem meg, amikor egyszer csak elém állt és kereste a következő részt. Mit kereste? Követelte! Mintha valami varázsdobozt rejtegetnék, ahonnan egyre-másra húzom elő az olvasnivalókat. Persze azért tetszett a lelkesedése a könyv iránt, úgyhogy hamarosan már a kezében volt a következő rész. Elvégre egy ilyen szépen induló barátságot ne tegyen tönkre a távolság. 

Szutyok nyaral

Nyár van. Lapicsek és Szutyok a kukában pihegnek és egy tengerparti nyaralásról álmodoznak. Hol máshol lehetne esélyük, mint a Kifelejtettek Kempingjében? Elképesztő szerencséjüknek köszönhetően hat órával később már a tengerparton keresnek gyerekgazdit maguknak. Ám Szutyok semmivel sem lett vonzóbb az előző rész óta. Még mindig bolhás és felváltva hasonlít egy lábtörlőre és/vagy egy felmosórongyra. Hát melyik gyerek akarna vele barátkozni? Szutyok legnagyobb örömére mégis rámosolyog a szerencse és egy fiú kitünteti figyelmével. Kutyánk szokásos éleslátásával tökéletesen figyelmen kívül hagyja a kisfiú -Kék Gatyó- viselkedésének legárulkodóbb jeleit és boldog mámorban veti bele magát a Cukipofa Klub nyújtotta élményekbe. Nem így Lapicsek, akit a többi kutya-nyaraló nem átall frizbiként használni.  A megátalkodott Kék Gatyó mentőakciójának köszönhetően megmenekül, de csak azért, hogy a medencében kössenek ki mindketten. Az úszásból nem jeleskedő párost természetesen Szutyok hatalmas szíve és bátorsága menti meg. 

De mit is tud ez a kóborló jószág, amivel ennyire a fiam szívéhez tudott nőni?

Colas Gutman nagyon humorosan, néha iróniával fűszerezve meséli el Szutyok szerintem időnként meredek kalandjait. Pacskovszky Zsolt fordítása remekül visszaadja a könyv humoros-irónikus hangulatát. A világra rácsodálkozó kutya nemhogy a saját lábait hajlamos összekeverni a fejével, de mások reakciót is tökéletesen félreértelmezi. A történetet jó érzékkel csak annyira bontja ki, amennyire feltétlenül szükséges, így végig fenntartja az olvasó érdeklődését. 

Szutyok kalandjai nem a szokásos, szimplán cukiskodó kutyás-macskás történetek. Olyan állatokat választott főszereplőinek, akik a periférián élik nem mindig könnyű napjaikat, ám mégis legyőzik a nehézségeket és rátalálnak a boldogságra. Nem mintha bajom lenne a cukival, de sokszor érzem azt, hogy a polcokon lévő kezdőknek és gyakorlóknak szóló olvasmányok laposak. Nem úgy, mint Lapicsek, hanem gyárilag. Kevésben van valami plusz, amiért a következő oldalt is muszáj elolvasni. Talán a kiszámíthatóságuk zavar. Üdítő kivétel Szutyok története, hiszen nem terjengős, érthető, elgondolkodtató és bár néhol meredeknek tűnő izgalmakat kell leküzdeniük, mégsem felzaklatóak az átélt események. Hozzáteszem, feszülten figyeltem P reakcióját, hiszen a könyvben szereplő emberek egyáltalán nem bánnak kedvesen az állatokkal, meglehetősen kegyetlen terveket szőnek (a kivitelezés Szutyok közbenjárásnak köszönhetően persze rendre sikertelen). Szerencsére egy pillanatra sem ingott meg a hite a boldog végkifejletet illetően. Azt hiszem csak azt sajnálta, hogy az emberek, akik az állatokat méltatlan helyzetbe hozták nem kapták meg méltó büntetésüket. (Talán a következő kötetben.)

Az illusztrációkat készítő Marc Boutavant (Muki szülőatyja) rajzai vidámak, franciásan lezserek, mégis kifejezőek és sokat mondóak. Nem utolsó sorban pedig gyönyörű színekben pompáznak. Minden együtt van a sikerhez. Olyannyira, hogy P-t nem is kellett figyelmeztetni, hogy olvasson, magától kapta fel a könyvet és látványosan nem akarta letenni. 

Persze az önálló (de még gyakorló) olvasóknak szánt köteteknél vannak a fentieken kívül még más, szintén fontos kritériumok is, amikre érdemes odafigyelni. Nézzük kutyánk hogyan teljesít ezekben:

• gondozott szöveg (a helyesírás kialakulásánál az olvasás mérvadó). Szutyok teljesítménye jeles. 
• A fejezetek ne legyenek túl hosszúak, sőt maga a történet sem, hiszen ez könnyen elbátortalanítja az olvasót. Szutyok nem okozott csalódást.
• A betűméret sem lehet túl apró. Szutyoknál ezzel sem volt gond. 

Végszó: Szutyok minden bolhájával és egyéb járulékával együtt minőségi olvasmány, még akkor is ha a történet picit eltér a megszokottól.  

Pótvégszó. Tudom, mindenki rohan, semmire nincs idő (könyveket válogatni meg végképp). Az is ismert tény, hogy a gyerek kap az oskolában olvasás házi feladatot. Sőt, az a jelenség is nyílt titok, hogy az általam (nem reprezentatív módon) elvégzett felmérés szerint tízből tíz iskolás utálja és kínlódva olvassa el háromszor egyszer az olvasókönyvi olvasmányt. Nem is lázítani akarok a házi feladat ellen (kicsit azért mégis), de úgy látom, hogy nagyobb sikereket lehet elérni az olvasás megszerettetése terén, ha az iskolai tankönyveken kívül is hozzájut igazán jó könyvekhez. Érdemes tehát körülnézni a kezdő olvasóknak szánt könyvek között. Akár Szutyok háza táján. (A Kiadó oldalán már előjegyezhető a harmadik rész is, juhúúú ez jó lesz!)

 *A kezdő olvasók után az 'önálló, de gyakorló olvasó' kategória egy szinttel magasabban van.

Ha tetszett a bejegyzés, ne felejtsd el like-olni a Hintafa Facebook oldalát. Akkor bizosan nem maradsz le a további kalandjainkról  

Amennyiben felhasználnád a bejegyzésben szereplő képeket, kérlek előtte mindenképpen vedd fel velem a kapcsolatot! Köszi!