Napokon belül itt a szeptember, hamarosan ráakadunk az első őszi falevelekre, a sokféle őszi termésre, és bizony ezekkel együtt eljön a gyakorlások ideje is. Az értő szövegolvasás létfontosságú, nem csak az irodalom terén,  hanem szinte minden tantárgynál. Mint a legtöbb készség esetében, így a szövegértésen is igazából a gyakorlással lehet javítani, de nem mindegy, hogy hogyan. Jó, ha van a tarsolyunkban egy-egy olyan könyv, ami nem fullasztja unalomba az elején még igencsak nehézkes feladatot, a szavak, mondatok értelmezését.

A tanítónő Érsek Rózsa ezen a problémakörön segít könyvsorozatával, amelyben megjelent a Scolar Kiadónál a betűket gyakoroltató Vidám olvasó, a Vidám meseolvasó 1. (6-8 éveseknek) és a Vidám meseolvasó második része is.

A könyv felépítése, és tematikája is nagyon meggyőző. Először is a mesék zömében állatokról szólnak -némelyik egy ismert, klasszikus fabula rövidített átirata-, ez pedig mindig hálás téma. Másfelől Paulovkin Boglárka nagyon kedves rajzai teszik még vonzóbbá a történeteket, ezért muszáj elolvasni a képekhez tartozó tartalmat. Harmadrészt a szerző arra is odafigyelt, hogy a mesék hosszúsága fokozatosan növekedjen, így rögtön az elejétől lesz a gyereknek sikerélménye, hiszen először még egészen rövid, pár soros történeteket kell elolvasnia. Végül pedig a mesék után feladatok is szerepelnek, melyek a szövegben előforduló közmondások, szólások, szavak szinonímáit, antonimáit, illetve az olvasott meséről tartalmaznak igaz-hamis állításokat.

A szerző heti egy mese elolvasását, feldolgozását ajánlja. Ez reális mennyiségnek tűnik, hiszen az elején még rettentő fárasztó kibogarászni a betűket, emellett pedig megérteni az olvasottakat különösen nagy próbatétel. Az értő olvasáshoz pedig más út nemigen vezet, mint a rendszeres gyakorlás, de persze ezt sem szabad túlzásba vinni. Mivel a könyvben húsz mese szerepel, jó sokáig el leszünk látva olvasnivalóval.

Amikor úgy érezzük, hogy a gyerek eleget bolyongott a szavak labirintusában, akkor érdemes a figyelmét egy másik területre irányítani. A labirintusoknál maradva íme egy másik, az elfáradt sejteket felfrissítő játék: labrintus cipősdobozból és jégkrémpálcikából.

Az elkészítése roppant egyszerű, igazából még a pálcikákat sem muszáj befesteni, de mivel festeni jó móka, meg a gyerek is élvezi, így miért ne. Úgy szerveztem meg, hogy minden olvasás után nekiültünk festeni ezeket a rejtélyes kis pálcikákat, ami már önmagában is egy klassz program volt, főleg amikor kiderült rendeltetésük célja! Hiába, egy labirintus mindent visz! Miután a festék megszáradt, jöhetett a tervezgetés, ragasztgatás. Ez utóbbihoz a jó öreg ragasztópisztolyt használtam, de vigyázni kell, mert könnyen túl sok ragasztó folyhat ki belőle. Így ha valakinek van egyéb lehetősége érdemes fontolóra venni a ragasztásnál.

Mivel a pálcák döntő részét festés után daraboltam fel egy masszív ollóval, így bármilyen alakzatot ki tudtam alakítani. Amikor játékra kerül majd a sor, idővel be fogjuk ragasztani az ügyes olvasással kiérdemelt matricákat a labirintusba, így tudunk olyan kalandokat is megszervezni, amikor bizonyos állatokhoz nem érhet hozzá a golyó, vagy éppen csak két bizonyos állathoz érhet hozzá. A sort lehet folytatni, akár az állatok sorrendjét meghatározva kell a golyót egyik helyről a másikra irányítani, de az is jó ötlet ha számokkal játszunk ilyet. 

Ha tetszett a bejegyzés, ne felejtsd el like-olni a Hintafa Facebook oldalát. Akkor bizosan nem maradsz le a további kalandjainkról sem.