Játszva minden könnyebb

Hintafa

Matt Haig: A lány, aki megmentette a karácsonyt

2018. január 02. - palinta77

img_7559.jpg

Ünnepi olvasásaink fénypontja volt Matt Haig karácsony-trilógiájának folytatása. Az első rész zajos sikerét követően feszülten vártuk Reményi Amélia történetét. Ő A lány, aki megmenti a karácsonyt

 img_7574.jpg

Az idei ünnepi időszak azzal is beírta magát családi emlékezetünkbe, hogy P a karácsony technikai hátterével kapcsolatos sejtései -egy véletlennek köszönhetően- beigazolódtak. Megszeppenve vettem tudomásul, hogy a gyerekkori hitvilág eltűnt. Végül szorult helyzetemben Haig könyve volt segítségemre. Amélia történetével a kisgyerekkori titokzatosság helyét átvevő tartósabb bűvöletet, a karácsonyi varázslat lényegét teremtettük meg.

 img_7573.jpg

Matt Haig a reménytelennek tűnő helyzetek nagymestere idén úgy döntött, hogy egy váratlan trolltámadás miatt meghiúsul Karácsony apó második utazása és ez sok szívből eltűnteti a reményt, ami a csodát táplálja (különben hogyan tudnának a rénszarvasok repülni és hogyan lehetséges annyi ajándékot kiszállítani egyetlen éjszaka alatt). 

 img_7576.jpg
Karácsony apó töretlen optimizmusának köszönhetően a rákövetkező évben újra nekivág az éjszakának, elsősorban azért, hogy megkeresse az első gyermeket, aki olyan mélységesen hitt a csodában -Reményi Améliát.

 

A kislány sorsa azonban majdnem olyan zordan alakul, mint annak idején Nikolas-é. Édesanyja halála után a kegyetlenségéről híres Ádáz úr (ilyen névvel tényleg semmi jóra nem lehet számítani) dologházába kerül, ahol mindent elkövetnek, hogy kiírtsák Amélia szívéből a reményt, a vágyakat. Ez pedig azért hatalmas gond, mert a csodában való hit az, ami működteti a karácsonyi varázslatot. Londonban Amélia után kutatva végül még a szerelem is rátalál, de ezt is dicséretes mértéktartással és visszafogottsággal intézi a szerző. 

 img_7579.jpg

Haig ezúttal sem tétlenkedik és szereplőit a létező legcudarabb eseményeknek teszi ki. Olyan emberek kénye-kedvének veti alá őket, akikben a jóság és a kedvesség egyetlen szikráját sem fedezhetjük fel. Mindeközben Koboldfalván sem rózsás a helyzet. Egy alattomos cselszövő mindent megtesz azért, hogy ebben az évben véglegesen ellehetetlenítse Karácsony apót és az egész ünnepet. 

 

Napok óta mocorog bennem a kettősség, ami Amélia történetében is olyan erőteljes. Egyfelől a főhőst teljesen reménytelennek tűnő helyzetbe hozza, amelyben a gonosszal szembeni tehetetlensége arra készteti az olvasót, hogy felháborodásában hangosan kikeljen magábül az elszenvedett méltatlanságokért. A másik oldalon a jóságból, (ami végül léket üt Ádáz úr és társai rémtetettein és végül elröpíti a szereplőt egy minden képzeletet felülmúló helyre), időnként csak egy kiskanálnyi cukor látszik.

 img_7561.jpg

A bátorság és a kedvesség jelentéktelennek tűnő kicsinyke gesztusa, ami az emberségről, a reményről és jóságról álmodik. Ennél aktuálisabb és örökzöldebb üzenetet ilyen szép kivitelezésű könyvben álmodni sem mertem. Persze naívnak tűnhet talán ez a hozzáállás, de mégcsak különösebben bele sem kell gondolnunk, hogy felidézzük, mit jelenthet egy igazán cudar napon egy apró kedves gesztus, egy barátságos mosoly.  

 img_7584.jpg

Chris Mould illusztrációi ismét telitaláltanak bizonyultak (csakúgy, mint Magyari Andrea fordítása -csak annyit mondok: “Egy falat mézeskalács (Ennyi csak, mit adhatok)..) Matt Haig időnként fanyar humorú szövege mellé. Ezek a nyúlánk, néha karikatúraszerűen aránytalan alakok emlékezetes hátteret nyújtanak a történetnek.

img_7588.jpg 

Az első részhez képest lazábbnak tűnő történetvezetés megnövelte ugyan a könyv méreteit, de ezt cseppet sem bántam. Szeretem ezeket a tökéletlen szereplőket, némelyikük kissé lökött, mások béna vicceket mesélnek, vannak köztük papucsférjek, hisztériára hajlamos királynők is, sőt még egy szociopátiára erős hajlamot mutató Igazmondó Glimpi is (kétségtelenül ő a kedvencem.) Másodszorra is levett a lábamról ez az időnként fanyar humorú szöveg, ami jócskán tartalmaz kikacsintásokat a felnőttek számára is (sosem találnátok ki, hogy mit kívánt Viktória királynő karácsonyra). És nagyon is helyénvalók ezek, hiszen az olvasás lehet családi élmény is. 

 img_7591.jpg

Ennek a színes társaságnak az olvasóközönség megnevettetésén kívül egyéb szerep is jutott: bennük könnyen magamra és időnként a környezetemben élőkre ismerek. Ebből pedig egyenesen út vezet ahhoz, amit mindannyiunknak szívből kívánok erre az évre (is): sok jóbarátot, társat, segítséget a szükségben. Kapjatok és adjatok szívből jövő mosolyokat, melegséget, és végül, de nem utolsó sorban találjatok rá sok ilyen kézbesimuló és szívbe markoló történetre.

img_7568.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://hintafa.blog.hu/api/trackback/id/tr9213543479

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.