Általános óta (hála Kati néni felolvasásainak a Trencsényi-Waldapfel: Görög mitológiájából) tudom, hogy a mitológia az egyik legelképesztőbb, kimeríthetetlenül izgalmas és színes téma. Szakács Eszter pedig annyira úúúúúúúúgy mesélt két éve a Szelek tornyáról és most a Babilonról, hogy azt mindenkinek hallania kellene. Értitek, ha azt mondom: beköltöztem ebbe a könyvbe? Annyira magával ragadott a történet, hogy képes voltam beleálmodni magam. (Tiszta felüdülés volt az életre kelt plüsskrokodil álmaim után.)

Korfu. Főhősünk, a hirtelen megnyúlt kamaszok ügyetlen sutaságával mozog a világban. Esik, kel, összetör. Legnagyobb fájdalma mégiscsak az, hogy a Moirák nem választották ki grifflovasnak. Bezzeg az unokatestvére, Kiki! Az Olümposzon tanul, ismeri Szellő Mirát (ld. első rész) és éli a kapuőr-tanoncok izgalmas életét. A csalódott srácnak egy nap furcsa érmet ajándékoz egy idős asszony. Az érem pedig expresszjegy élete legnagyobb kalandja felé, a Babilon zsebuniverzumába. Hamarosan León az események központjába kerül és bár a maga számára is hihetetlen, de rajta áll, vagy bukik nemcsak Babilon, de az univerzum létezése. Mindez igazán semmiség ha valaki még egy küszöbben is orra bukik. 

Több szempontból is erős regény a Babilon: alaposan kidolgozott és jól átgondolt. (Utóbbiról árulkodnak Bernát Barbara illusztrációi is. A fejezeteket elválasztó piktogramjai frappáns megoldások a helyszínváltásokat jelölésére. Apróság, de nagyon sokat dob a könyvön.) Egyfelől Szakács Eszter nagyon alapos ismerője a mítoszoknak, de az előző kötet óta nem újdonság, csak továbbra is megnyugtató tény. Felhalmozott tudását jól adagolja, nem terheli le az olvasót adatokkal, amit mesél, a történet szerves részeiként épülnek be. Másfelől mi lenne húsba vágóbb egy kamasznak mint amikor csak úgy beledobják a nagyvilágba, megváltozott testével, összezavarodott gondolataival hogy álljon helyt, feleljen meg, nőjön fel a feladathoz. Rejtélyek, szövetségesek, vonakodó és barátságtalan griffek, titkok, hazugságok, ármány, csinos lányok, új barátok, aggódó anyák, büszke nagymamák. Egy szimpla hétköznapra is sok. Nem így Szakács regénye, ami valósággal lefolyik a papírról át, az olvasói oldalra. Elképesztően izgalmas és érdekes ötleteiből, bőven jutott a fordulatos történet folyamnak és az aprólékosan kidolgozott világoknak is. Filmszerűen színes, pörgő képek, izgalmas kalandok és szerethető szereplők. Utóbbiak egyébként minden fantasztikus és elképzelt elem mellett megnyugtatóan hétköznapiak: vívódnak, változnak, kínos helyzetekbe hozzák magukat. 

A mitológia hálás téma. Változatos, színes, kimeríthetetlen. Intenzív, izgalmas, de elgondolkodtató is és végül: örökzöld. Megunhatatlanságuk okáról beszélgettünk minap, mire a barátnőm -felvételi tortúrában érintett család-  felsóhajtott és közölte: nem csoda, amennyi teher vár a kamaszokra, már csak a szupererőben lehet bízni. És ebben azért van valami. Ha más nem, hát a megerősítés, hogy nincsenek egyedül. Vagy a bizonyosság, hogy a slamasztikából van kiút. Az írói energiából arra is futotta, hogy a hős jellemváltozásait regisztráljuk. (Nemcsak mindig a hősködés, meg világmentés!) Nagyon szépen végigvitte, az apró, láthatatlan változások eredményeként felnövő kamaszt, aki maga sem tudja, hogy hol kezdődik a hős és hol végződik a kamasz, de mégis aki lesz, az közelebb áll már a felnőttséghez, mint a gyerekkorhoz.

Kicsivel több, mint két évet vártunk a folytatásra és megérte. Annyira hív, húz, köt magához ez a történet, ahogy a Szelek Tornya, azzal a különbséggel, hogy itt talán pörgősebbek  a kalandok, hiszen az olyan részletekről, mint a zsebuniverzumok stb. már értesültünk. Nem mondom, hogy az első rész nélkül érthetetlen, vagy élvezhetetlen, de aki már olvasta a Szelek Tornyát könnyebben belehelyezkedik majd a történetbe. 

A végére itt egy megbízható jóslat, az Olümposzról: figyeljétek meg, hogy az idei jó év lesz a magyar ifjúsági regényeknek. (Mit lesz?! Már az is.) Az első rész megjelenése után olyan klassz magyar ifjúsági könyvekből szemezgethettünk, mint Szabó Borbála: Nincsenapám, se anyám, Molnár T. Eszter: Stand up, Szirmay Ágnes: Szerelemre castingolva kötetei!