A plüssbarátok vitathatatlanul fontosak. A Betűtészta kiadó szerint is ideje volt már, hogy egy egész mesegyűjteményt szenteljenek ezeknek a mindenféle bajokban komfortot biztosító kedvenceknek. Legújabb könyvükben kilenc neves író mesél válogatott zűrökbe keveredett, Elveszett Alvókákról.

Ezek a kedves puha barátok barátok igény szerint vigaszt, megnyugvást, kitartó szövetséget nyújtanak és még a gúnyájukat sem féltik, ha lekváros kezek ölelgetik, vagy könnytől maszatos arcocskák áztatják. De nemcsak a való életben bírják a megpróbáltatásokat. A mesegyűjteményben is válogatott kalandokat élnek át. Valakit (átmenetileg) behamm egy oroszlán, mást a sors egy távoli szigetre vet, vagy kitérőkkel tarkított utazás során kerül vissza gazdájához. 

A kötet címe is izgalmasan hangzik, hiszen a plüsscimborák aranykorát jelentő kis-és nagyóvodás korban már az is érzékeny pillanat, ha a pihe-puha kis kedvenc bekerül a mosógépbe. Ráadásul az alvókák elnevezés is nagyon találó, hiszen a pihenés nyugalmi állapotára utal, pedig ezekben a mesékben alig van nyugtuk a szereplőknek.

Nagyon színes és változatos történetekbe csöppentünk minden író át tudta adni magát a problémának és a fantáziájuk igencsak izgalmas helyekre kalauzolta el az olvasót. A végeremény egy szórakoztató, érdekes és pont sokszínűségük miatt olyan izgalmas olvasmány.  

Persze, ahogy a gyűjtemények esetében lenni szokott nem minden mese került egyformán közel a szívünkhöz, de a kötet hangulata nagyon jó emlékeket hagyott maga után. 

Mindegyik szerző a saját stílusának megfelelően adott hozzá valami fontosat az egész kötet hangulatához. Volt, aki szívhez szólóan, kicsit már lélekemelő részleteket csempészett bele, más inkább a fantáziadús és nevetősen vicces fordulatok irányába indult el és olyan is akadt, akinek a történetén érezhető, hogy személyes tapasztalataiból szőtt bele egy szívcsücsöknyit a történetbe. Ez a sokféleség ugyanúgy igaz a hallgatóságra. Van olyan történet, amit már az egészen pici óvodások is értenek, míg egy-kettő mélységét inkább a nagyobbak tudják értékelni. 

A sokszínű kedves, vicces, melegséget nyújtó mesék azoknak is megnyugvásként szolgálnak, aki meg- (és túl)éltek már hasonló drámai kalandot.  Hasonlóan Tóth Krisztina Zseblámpásmeséihez, egy eddig teljesen feltérképezetlen, adott esetben ijesztő eseménysorozat öltött testet. Nyilván minden alvóka sorsa más, de könnyen elképzelhető, hogy a gyerekek akár továbbálmodhatják, vagy saját kiskedvencük elvesztését feldolgozhatják képzeletükben valamelyik mese személyre szabásával, átköltésével.

Megyeri Annamária rajzait is a régről szeretett ismerőseink között üdvözöltük. Az illusztrátor most is jól ráérzett a történetek hangulatára és megnyugtatóan harmonikus, mégis a különböző mesékhez illeszkedve üdítően változatos rajzokat készített.