A festés az egyik olyan elfoglaltságunk, ami töretlen népszerűségnek örvend. T is nagyon szereti, bár eleinte gyakran elvonta a figyelmét a víz, és az ecset varázsa, mostanában egyre többször pepecsel azzal, hogy a festékek papírra kerüljenek. Az elmúlt hetekben elkészült "műveket" együtt elnézve már látom is lelki szemeimmel a függődíszt, amit készíteni fogunk belőlük. (Bekeretezve vidám és ajándék szülőknek, vagy nagyiéknak.)

Sokszor felmerülő dilemma, hogy mit fessünk. Ezért is nagyon szeretem ezt a "játékot", ahol csak a színekre és a mintázatokra kell figyelnünk. Ahogy a festékeket mintákba foglaljuk, és tekerjük a centrifuga tetejét, abba minden feszültséget, izgalmat, gondot-bánatot bele lehet vinni, így gyakran terápiás célzattal is előkapom, mert vannak nagyon hangos napok, amikor  egyik civakodás követi a másikat. Ilyenkor próbálom kiszakítani magunkat ebből a hangulatból és valami egészen más csatornába terelni a figyelmet. Ráadásul nem igényel túl sok nyersanyagot és előkészületet sem (annyit használjuk, hogy a hozzávalók nagyobb részét már együtt tárolom), így aztán minden szempontból ideális. Nagyobb gyerekcsoportoknak, unatkozó iskolásoknak, óvodásoknak, vagy egy sűrű nap levezetéseként.

Hozzávalók:

• salátacentrifuga (a miénk a tegezősből származik)
• papír (mi iskolai rajzpapírt használtunk) fehér, vagy színes
• ecset/kanál/pipetta/csöppentő
• vízfesték, vagy higított tempera
• olló
• körző (opcionális)

Elkészítés:

A papírt (ne nyomtatáshoz valót használjatok, mert eláztatja a festék) a salátacentrifuga belső kosara aljának méretére vágjuk és belehelyezzük a kosár aljába. P nagyon szeret körzőzni, így ő tudományosan megszerkesztett körökkel látta el a kis csapatunkat. 

A festékeket vízzel fellazítjuk, majd amikor már elég híg, egy kanál, ecset, vagy pipetta segítségével felvisszük a színeket tetszőleges formában, változatban, mennyiségben a papír közepétől kiindulva. Erre a célra tökéletesen működik az ecset, vagy egy kisebb kanál. Ha cizelláltabb mintákra vágyunk célzottabban lehet dolgozni egy pipetta, vagy kiürült orrcseppes flakon csöppentőjével is. 

A festékekről. Próbálkoztam "profi" vízfestékkel, és hagyományos iskolaival is. Bár színárnyalatok tekintetében verhetetlen a profi, látványban az iskolai vízfesték sem marad alul, feltéve ha ügyelünk rá, hogy a higításnál ne a víz domináljon, legyen benne kellő festékanyag.

A festékek felvitele után következik a pörgetés. Miután párszor jó alaposan megtekertük (meg még néhányszor a móka kedvéért), lehet gyönyörködni a kész képekben. Opcionálisan megismételhető a festés és a centrifugálási folyamat, amivel még érdekesebb alakzatokat lehet kihozni a papírból. Aki szereti  adhat a festékhez egy kis glittert is, így még különlegesebb lesz a végeredmény. Mert vannak napjaim, amikor úgy gondolom, hogy egy kis glitterrel minden jobb. 

Különleges csavar, ha színes papírt használunk, itt már azzal is kísérletezünk, hogy milyen színek fognak jól mutatni a papíron. 

Konklúziú: a centrifugális festés addiktív. Meglepett, hogy még a sokadik alkalom után is mennyire képes a fiúk figyelmét, koncentrációját teljesen beszippantani mialatt hosszasan kísérleteznek a pipettával, a színekkel és a formákkal.  Ez az egyik joker alkotásunk mostanában, mert -ahogy fentebb is írtam- az előkészületei gyorsak, könnyű a kivitelezés, az eredmény pedig látványos. 

Jó tanács 1. Ha több gyerekkel játszotok, készüljetek minimum 10 előre levágott koronggal. Ha nagyobbak is vannak, nyugodtan rájuk bízhatjátok a rajzolást, vágát. 

Jó tanács 2. Egy idő után ne felejtsétek kiönteni a centrifuga aljában összegyülemlett vizet.

Jó tanács 3. Bár mosogatás után látszólag minden festéknyom eltűnt a centrifugáról, én kivontam a konyha forgalmából. Mivel nem egy drága darab, és figyelmbe véve, hogy mennyit festünk vele, megérte beáldoznom.

Alkossatok szépeket, kísérletezzetek, mulassatok jókat!

Az ötlet innen származik.

Ha tetszett a bejegyzés, ne felejtsd el like-olni a Hintafa Facebook oldalát. Akkor bizosan nem maradsz le a további kalandjainkról sem.