Jó, azért találtam párat, de az vagy kifejezetten nagyobbaknak szólt, mint a Cartagena, vagy az ár-érték aránya nem volt túl meggyőző, mint a Djeco Pirates! esetében. Végül két, egymásra nagyon hasonlító társasra szűkült a kör: a Haba Fekete kalózára és a Selecta Piratissimojára. Sok eltérés tényleg nincs a kettő között, mindkettő ugyanolyan szép, sőt a Piratissimo egy kicsivel még olcsóbb is, de végül  megtetszett a puzzle módjára összerakható tábla, na és persze a fújtató! Mennyire klassz már: egy FÚJTATÓ!!

Persze elsőként a Catan gyerekverziójára gondoltam, de végül amiatt választottam mégis a Fekete kalózt, mert ebbe T hamarabb bele fog nőni, ami ugye fontos szempont, mert már most vehemensen próbálkozik minden módon részt venni a játékban. 

Mint kiderült, remek döntés volt, a Haba Fekete Kalóz elnevezésű játéka pedig minden várakozásomat felülmúlta (és még T is hamar bele fog tanulni). Ekkor még elképzelni sem tudtam az örömöt, amit a megajándékozottból fog kiváltani! 

A játék lényege: a tengeren, hajóinkkal utazgatva aranyattallérokat kell gyűjtenünk a kincsesszigetekről. Az nyer, akinek a játék végén a legtöbb aranya van. 

Első dolgunk a nagyméretű  puzzle módjára összerakható táblát összeilleszteni. Szerencsére a készítők most sem hazudtolták meg önmagukat, sok vicces részletnek lehet örülni a tengeren, és a szigeteken. (Iszonyúan bírom P-t, hogy észreveszi az ilyen apróságokat és képes percekig bogarászni őket, aztán mindenféle történeteket talál ki a kis részekhez.) Amint végeztünk az összeállítással és kigyönyörködtük magunkat, a játékosok hajót és ezzel egyező színű kincseszsákot választanak, majd mindegyik -zászlóval jelzett- szigeten elhelyeznek egy darab aranytallért. A hajók ekkor a tenger közepén található kiindulópontra kerülnek, a fekete kalózhajó pedig a kalózsziget öblébe.

Minden játékos, amikor rá kerül a sor két dolgot tesz: 

- először dob a szigetkockával (a színes zászlós kocka), amely megmutatja, hogy melyik szigetre kell elhelyeznie egy újabb aranytallért (abban az esetben, ha a sziget öblében már tartózkodik egy hajó, egy másik, tetszőleges szigetre teszi).

- Eztán dob a szélkockával. A szélkockán a kétféle ábra van: hajóábra egy számmal, ekkor a hajónkat mozgathatjuk a számnak megfelelő fújással, illetve kalózhajó és egy szám, amikor a kalózhajóval mozgunk.

A mozgatás pedig csak ezzel az érdekes kis szerkenytűvel, a fújtatóval történik (mennyire klassz már!!), ami annyit tesz, hogy annyit fújhatunk a hajónkónk (vagy a kalózhajón), ahányat dobtunk. Arra azonban ügyelni kell, hogy a fújtatás során ne boruljunk fel, mert akkor vissza kell térnünk a kiindulópontra. Ez  meglehetősen egyszerűnek hangzik, de távolról sem az (jó, azért nem is megugorhatatlan). Időnként kifejezetten ügyeskednünk kell, mert a táblából kidomborodó szigetekre nem szabad felfutni, az egyes kincsesszigetek kikötőjébe pedig akkor érkezünk be, ha a világoskékkel jelzett részt érintjük.

A fújtatás működését alaposan be kellett gyakorolnunk, ki kell ugyanis tapasztalni, hogy miként érdemes tartani a fújtatót, mikor kell, és hogyan nagyot fújva előrelendülni, és hogyan lehet egészen picikét lökni csak a hajónkon. Ez már egészen varázsossá teszi a játékot. Olyannyira, hogy már T is időnként próbálkozik a fújtatással, bár a legjobban az élvezi, ha a pocakját vagy a haját fújdogálom.

Mivel a fújtatás igényel némi ügyességet (és gyakorlást), a felnőtt-gyerek küzdelem hamar kiegyenlítődik. Nálunk nem a felnőttek javára, de lehet, hogy csak mi felnőttállományunk tesz ki béna kalózokat.

De mi van, ha kalózt dobunk? Ekkor a kalóz bőrébe bújunk (végre!) és -szigorúan csak a fújtatóval- kimozgatjuk szigetéről a fekete hajót. Két dolgot tehetünk mint kalózok: elhajózunk egy szigetre, hogy az ott lévő aranyat megszerezzük és/vagy az ott állomásozó hajójét is, vagy megcsáklyázunk a tengeren egy másik hajót. A csáklyázás menete: ha a kalózhajó hozzáér -akár csak egy pillanatra-, egy másik hajóhoz, akkor ennek a hajónak a tulajdonosa kivesz a zsákjából 3 darab aranyat, és ezeket tetszőleges módon (1-2, 2-1, 0-3, 3-0) elosztja a két, háta mögött tartott keze között , majd a zárt kézfejeit előremutatja a kalóznak, aki választhat egyet, s az ebben a kézben tartott tallérokat megkapja. A csáklyázás után a kalóz visszavonul tanyájára. 

A játék pedig akkor ér véget, ha az összes aranyat összeszedegettük, nagyjából 20-25 perc alatt lejátsztható egy menet. De ki akarna csak egy menetet játszani, amikor lehet fújtatni, meg csáklyázni? Mi tutira nem! Úgyhogy jönnek az újabb, és újabb menetek! 

Jó, tudom időnként úgy tűnik, mintha mi egész nap csak játszanánk, de akkor ki főz, és takarít, és pakol? Bennem legalábbis gyakran felmerül a kérdés, amikor olyan édesanyák blogját böngészem, akik arról mesélnek, hogy egész nap miket játszanak. Egyfelől nem játszunk egész nap -nyilván mások sem-, ennek a korosztálynak szóló társasok nagyrésze rövid (nem véletlenül), még akkor is, ha több menetet játszunk le belőle. Másfelől általában igyekszem reggel letudni a legfontosabbakat (a többi úgyis megvár alapon). Harmadszor pedig néha valóban kicsit elszabadulnak a dolgok, akár egy kalóztanyán.

Pont mint most.

Külcsíny/belbecs: gyönyörű kivitelezés, könnyed, gyors és nagyon izgalmas játék

Ár: 12.000

Játékosok száma: 2-4

Korosztály: (nálunk 4+) 6+

Update: körbenéztem, és sajnálattal láttam, hogy a játék boltban már nem kapható, ugyanakkor használtan rendszeresen feltűnik (féláron, éjáó!)

Ha tetszett a bejegyzés, ne felejtsd el like-olni a Hintafa Facebook oldalát. Akkor bizosan nem maradsz le a további kalandjainkról sem.