Ez itt egy társasjátékról szóló bejegyzés helye. Hogy mégsem táblajátékról lesz ma szó, az egy különös és szerencsés véltelennek köszönhető. Az történt, hogy november elején bekukkanthattunk a célegyenesbe jutó Rumini SZABADULÓSZOBÁBA. Titkos tipp: karácsonyi ajándéknak is pazar. 

Évek óta ácsingóztam arra, hogy részt vegyek egy érdekes fejtörőkkel, rejtélyekkel teli, izgalmas nyomozásban (amit nem gyereknevelésnek hívnak), de hamar beláttam, hogy a legtöbb szabadulószoba nem családi program. Tehát egyértelműen az Univerzum gondoskodásának tekintem létrejöttét Mondanom sem kell, hogy a legnagyobb izgalom közepette tébláboltunk időpontunk előtt már 15 perccel a kellemesen meleg üzlethelyiségben.

A várakozásba -részemről- vegyült némi aggodalom, hogy a felnőtt szabadulószobákhoz hasonlóan talán túl …hmmm… minimalista lesz a berendezés. Ehhez képest a pincében mintha a pelevári bazár Újbudán megelevenedett varázsvilágba csöppentünk volna. Talán csak akkor lett volna élethűbb, ha a tenger illatát sodorta volna időnként az orrunkba a szél. (De a fene se akar huzatban lenni, úgyhogy jó ez így.)

Már a bejáratnál maga alá gyűrt az egész hely hangulata. A színek, a  kidolgozott részletek, a kiegészítők gondos és alapos munkáról árulkodtak. Olyannyira, hogy nehezen tudtam a szemeimet és a lábam mozgását koordinálni (majdnem a Szélkirálynőn kötöttem ki).

A szobákban pedig igen nehezen tudtam átsiklani a tény felett, hogy minden helyiség milyen pontos, fantáziadús tervezésről és ötletes kivitelezésről árulkodik. Lelkesen fedeztem fel apró részleteket a könyvből, csodáltam a berendezést, ami hihetően jelenítette meg a mesekönyv lapjairól megismert világot. Apropó! A játékhoz nem szükséges ismernetek a könyvet. Ugyanakkor a pincéből távozva nem garantálhatom, hogy nem fog fűteni a kíváncsiság, hogy többet tudjatok meg Ruminiről.

Két útvonal járható be. Mindkettőnél az a cél, hogy 45 perc alatt megszerezzünk, majd elhelyezzünk egy gyűrűt az előtérben látható tábla előtti megfelelő kesztyűn. A mi útvonalunkon (a Vérszívó Denevér barlangban kezdtünk) hat, egymásból nyíló szobát jártunk be. Voltak, amiknek a nyitjára egészen könnyen rájöttünk és olyanok is, ahol többet kellett agyalnunk.

Eleinte valószínűleg saját lelkesedésünk és felpörgött lelkiállapotunk akadályozott a legjobban. Aztán persze lenyugodtunk és csapatmunka, kis szerencse, odafigyelés, ötletelés, próbálkozás, újabb tanakodás után mindig rábukkantunk a megoldásra. Különösebb előképzettség (szabadulószoba-szűzek voltunk), tapasztalat nem szükséges, viszont írni, olvasni mindenképpen kell tudni, úgyhogy érdemes figyelembe venni a 8 éves korhatárt. Ami a legfőbb célcsoportot (mi 7-9 évesekkel szabadultunk) illeti, önállóan -néhány jól elejtett célzás, segítség és szervezés nélkül- valószínűleg nehezebb dolguk lett volna. Persze hasonló tapasztalatok híján és azon az izgalmi szinten, ahol pörögtek nem csoda, hogy időnként elakadtak. Ráadásul semmi tapasztalatuk nem volt az efféle  összefüggéseket kereső nyomozásban, ahol ügyességüket, figyelmüket és logikus gondolkodásukat kell valós időben egy lenyűgőző térben csapatmunkában megdolgoztatni. (Több ilyet még nekünk!)

 Búcsúzás és végső örömködés

Ruminivel ennél jobb dolog az elmúlt években aligha történt. Imádtam a kidolgozott részleteket, stílusosan összeválogatott kiegészítőket, izgalmas megoldásokat. A pályák berendezésében egy díszlettervező (Endresz Ágnes) és egy játék- és interaktív vizuális megoldásokat fejlesztő cég is részt vett. Minden túlzás nélkül lélegzetelállító, ugyanakkor teljesen hiteles világot alkottak olyan a technikai megoldásokkal, amik a mesevilággal tökéletesen egymásba simulnak.

Egyszóval minket meggyőzött ez a minden ízében okos és szórakoztató TÁRSASjáték. Mindent tud, amiért a táblás játékot szeretjük, még akkor is, ha ez a fajta játék nem újrajátszható. Viszont ahogy körbepislogtam úgy láttam, hogy vannak még beépítetlen helyek a pincében… (És más, hasonlóan izgalmas történetek.)

Hab a tortán, hogy iskolai osztályokat is várnak játszani (a szobákban egyszerre 7 fő lehet, úgyhogy nagyobb létszámnál gondolom turnusok vannak). Ha a Ti tanító nénitek is innovatív és jófej, említsétek meg neki, hátha kedvet kap.

Bizonyára sok jó helyen szórakozhatnak családok Budapesten, de a beltéri szórakozási lehetőségek közül a Rumini szabadulószobában töltött idő olyan volt, mint egy időutazás, ahol a saját gyerekeink önfeledt játszótársai lehettünk majdnem egy egész órára. Mert végül játszani is így szeretünk: teljes odaadással, mindenről megfeledkezve. 

Ehhez a bejegyzéshez a szokásomtó eltérően a saját képeken kívül a Pagony Kiadó által rendelkezésemre bocsátott fotókat is használtam Köszönöm!