Kicsit (igazából nagyon) lemaradt a blog társasjáték szekciója a valós játékélményeinkhez képest, dehát nehéz egyensúlyban tartani a sok jó könyvet, a sok jó társassal. Gyors hiánypótlásként jöjjön a Quadropolis.
A Days of Wonder kiadó nem jelenik meg egyre-másra játékokkal. Amikor mégis, akkor az eredmény egy magas minőségű, a legapróbb részletekig átgondolt, gyönyörűen megtervezett és kivitelezett, érdekes tematikájú társas, amit nemcsak kézbevenni jó, de játszani is. A játékaik legtöbbje már bezsebelt több rakás díjat, számtalanszor nyerték meg a komoly véleményformáló német játékdíjat is. Jó taktikai érzékkel idén márciusra időzített európai megjelenéssel szerintem ebben az évben is az esélyesek között lesznek. (Nyáron kiderül.)
A legelső nagy táblás játékunkhoz kapcsolódóan -Ticket to Ride Europe- még élénken emlékszem arra az izgalomra, amit a doboz kibontása, a játék elemeinek, kártyáinak átnézése, és az első játékalkalmak okoztak. Napokig transzban építettük a vonatútvonalakat. Valahogy ez az izgalom kerített hatalmába amikor a beharangozó reklámokban megláttam a Quadropolist. Talán az emlékek hatására, de az is lehet, hogy a színes doboz láttán. A nőnap ürügyén hazahoztuk és minden másról elfeledkezve belevetettük magunkat a városépítésbe. Az első tapasztalatunk vegyes volt. Azt hiszem a magam részéről kissé túltoltam a játékkal kapcsolatos elvárásaimat. P viszont ugyanúgy imádta, mint annak idején a Ticket To Ride-ot. Ahogy akkor is, mostanában sem kerül elő más (egy-két kártya és más könnyed játék kivételével), csak egyre-másra építgetjük a városainkat. Én közben túlléptem a balga módon felépített elképzeléseimet és elkezdtem erre a játékra koncentrálni. A végeredmény az, hogy mostanában ezzel játszunk a legtöbbet és már hétfőn várom a családi társasozós péntek délutánokat.
Szeretjük Quadropolis-t a könnyed, szórakoztató játékmenete miatt, a hamar átlátható stratégia okán, és azért is mert természetünknél fogva vonzanak az olyan tematikájú játékok, amikben létrehozhatunk valamit.
A vonatos után ismét gazdagodtunk egy családi játékkal, amit annál jobban megszeretek, minél többet játszunk. Az egyszerű szabályok miatt Á-nak is pár pillanatba került elmagyarázni, ami már eleve sikerre ítélte a kiharcolt családi társasozós alkalmakat. Egyébként ebben nagy segítség volt a játékhoz mellékelt szabályleírás is, hiszen nagyon logikus, jól felépített. A színes, de nem túl cukisra színezett, a szemnek kellemes kiegészítők is jelzik, hogy a célközönség az egész család. Két játékossal is működik (kisebb családoknak) és nagyobb játékosszámmal dolgozó csapatok is élvezni fogják a városépítés-tervezés örömeit.
A játékról:
Quadropolis-ban kétféle játékmód létezik, egy alap (klasszikus) és egy nehezített (expert). Az alapjátékot könnyen és hamar megtanultuk. Miután gyorsan rájöttünk az épületek lerakásának összefüggéseire, nem volt nehéz elkezdeni tudatosan építeni. A könnyedsége miatt én erre a játékmódra viszonylag hamar ráuntam, úgyhogy elkezdtük játszani a tapasztaltabb játékosoknak szóló változatot. A nehezített mód már számomra is tartogatott érdekességeket. A kettő közt nincs sok különbség (már ami a szabályokat illeti), mindössze két új épület kerül be, a saját építészeink pedig ki. Helyettük mindenki a közösből gazdálkodik.
A játék lényege, hogy a központi tábláról összegyűjtött épületlapkákat úgy helyezzük el saját városunkba, hogy a legtöbb pontot kapjuk érte. Valójában a pontozási rendszert és a lapka lehelyezés szabályait kell csak megérteni, és onnantól könnyedén tud játszani. Minden játékos kap egy jól áttekinthető pontozó lapot is, ami a játék során jó szolgálatot fog tenni a stratégiánk alakításánál. (pontozólap KÉP)
Az alapjáték négy körből áll, mindegyik kör az előkészülettel, a lapkák felpakolásával indul.
a) Épületlapok felrakása
b) Városlapok, polgármester, építészek és az urbanista előkészítése
Minden játékos választ kétoldalú városlapot magának. A városlapok négy kerületre felosztott oldalán folyik az alapjáték, a másikon a haladó. A városlap színének megfelelő építészgárda (1-4.) bevetésre készen felsorakozik a saját városa mellett. A polgármestert jelölő zöld bábut megkapja a kezdőjátékos, aki ennek nagyon örül, mert így ő választhat először épületet. Praktikus, ha minden játékos várostáblája mellett van a pontozótábla, hiszen az épületekért kapott pontokat innen tudjuk lelesni (annyira pedig nem egyszerű, hogy fejből toljuk). A szürke műanyag figura az urbanista, ő fogja jelölni, hogy a központi lap melyik négyzetéről vettünk el legutóbb épületkártyát.
Az alapjátékot így játszuk:
A soron következő, aktív játékos a saját körében a következőket teszi:
- Saját építőmunkás lapkája segítségével a központi tábláról elvesz egy épületkártyát.
- Az urbanista bábuját elhelyezi oda, ahonnan elvette az épületkártyát.
- Az elvett lapkát lerakja saját városába.
- Megkapja azokat a "forrásokat", amik az épület után járnak.
1. Épületkártya elvétele a központi tábláról
A választott építész számának megfelelő négyzetről veszi el az épületet. Ld. KÉP. Tehát a 3-as számú építésszel elvehetjük például az ötödik sor harmadik épületét, vagy a második oszlop harmadik lapkáját.
Az építészkártyát ezután a kör végéig a központi tábla mellett hagyjuk, az épület hűlt helyére mutatva, ahová elhelyezzük az urbanista bábuját.
Épületkártyák elvételekor két szabályra kell odafigyelni
- az építész nem mutathat az urbanistára
- építészkártyák nem rakhatók egymásra.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha az előző játékos az 5. sor, balról a harmadik oszlopából vett el épületet, mi a következő körben sem az ötödik sorból, sem pedig felülről a harmadik oszlopból nem vehetünk el lapocskát. Egészen addig, amíg el nem mozdítjuk az urbanista bábuját. Ilyenkor esetben vagy kénytelenek vagyunk az Urbanista bábujának elmozdulására várni, vagy azti s tehetjük, hogy a jobb oldalról támadunk -feltéve ha van megfelelő számú építészünk. Részletek a galériában.
2. Urbanista bábujának lehelyezése.
Az adott körben elvett épületkártyát jelöli.
3. Az elvett épületkártyát elhelyezi a saját városa egy négyzetébe.
Városunkba az építész számának megfelelő sorba/oszlop valamely négyzetébe tehetjük az új épületet. Ha emeletes épület a cél (lakóházak, vagy irodaházak esetében gondolkodhatunk ilyenben), akkor az építész számának megfelelő szintre rakhatjuk. Tehát a 2. emeletet, csak a 2-es számú építésszel építhetjük, a 3.-at pedig a 3-as számúval.
4. Elveszi az épületért járó forrásokat (piros energiakockát, vagy kék színű lakosokat), ha van ilyen.
A források kérdése igazán a játék végén lesz fontos, hiszen csak azokért az épületekért jár majd pont, amelyeket aktiváltunk. Az aktiváláshoz szükséges forrás az épületek jobb alsó sarkában, bekeretezve látható. Ez lehet energia, lakos, vagy mindkettő. A forrásokat a játék során bármikor átcsoportosíthatjuk, arra viszont ügyelni kell, hogy egy aktiválatlan épület a pontszámításnál lekerül a tábláról. Így a vele esetleg összefüggésban lévő más épületeink is veszthetnek az értékükből.
A források és az épületek összefüggnek, hiszen a lakóépületekhez például lakosok járnak, míg aktiválásukhoz energiakocka szükséges, amik viszont a gyárakból nyerhetünk. Ezen utóbbiak aktiváláshoz természetesen lakosok szükségesek. Így oda kell figyelni, hogy a forrásokat megfelelő arányban lehessen tartani, és ne legyen egyikből se túl kevés, vagy sok, hiszen ezekért pontlevonás jár a végén. Ezek ellensúlyozására használhatunk bizonyos épületeket, amik fel tudják "szippantani" a felesleget.
Quadropolis épületei:
A lakóházazak különös tulajdonsága, hogy egymásra helyezhetőek, tehát emeletes épületet is össze lehet hozni. Minél magasabb egy épület annál több pontot ér. A lakóházakért 1,2 vagy 3 lakost kapunk, illetve az egyikkel megszerezhetjük a következő kezdőjátékost jelölő polgármester bábut. Aktiválásukhoz 1 energiakocka szükséges.
A városunkban lehelyezett gyárak 1,2 vagy 3 energiakockát jövedelmeznek. Aktiválásukhoz egy lakos szükséges, a legtöbb pontot pedig kikötők és boltok társaságában jövedelmezik.
A boltokért a legtöbb pontot akkor kapjuk ha vásárlók népesítik be. Az alapjátékban maximum 4 vevő tolonghat a boltban. Aktiválásukhoz egy energiakocka szükséges.
Telepíthetünk a kikötőket is, amik a játék végén bezsebelhető győzelmi pontokat/energia kockákat/lakosokat, vagy e két utóbbit fialják. Aktiválásukhoz egy lakos szükséges, pontozásnál pedig a leghosszabb összefüggő sort, vagy oszlopot kell számításba venni.
Közműszolgáltató épületek a játék során nem járnak semmilyen erőforrással, csak a végén hoznak extra győzelmi pontokat. Lehelyezésüktől függően a legtöbbet akkor, ha mind a négy kerületbe sikerül egy ilyen épületet raknunk. Aktiválásukhoz egy lakos szükséges.
A pontok számításánál sajnos rendszeresen el szoktam felejteni az épületekért járó győzelmi pontokat beszámítani, de szerencsére P felvette azt a jó szokást, hogy figyelmeztessen. Főleg, ha az ő városát számolom éppen.
Mit ér egy város parkok nélkül? A legtöbb pontot akkor kapjuk értük ha lakóházak mellett vannak. A játék végén ha maradt felhasználatlan energiakockánk, azt a zöld fák elnyelik.
A haladó mód irodaházakkal és műemlékekkel színesedik. Természetesen lehelyezésük is kicsit furfangosabb, ugyanis ez a tábla már öt kerületet tartalmaz, amelyek mindegyike négy számozott négyzetből áll.
A haladó módban 5 építész közül választhatunk a közös kupacból. Mivel itt nincs senkinek saját színéhez tartozó csapata, a szürke felükkel felfelé használjuk őket. Az építőgárdából a játékosszámnak megfelelő mennyiségű szett áll rendelkezésre. Tehát két játékosnál 2x5, háromnál 3x5 építészből választhatunk. Mivel itt is körönként négy forduló van, a végén annyi építész marad felhasználatlanul, ahány játékos játszik.
Ebben a játékmódban az épületek lehelyezésénél eldönhető, hogy az építész számának megfelelő mezőre (bármelyik kerületben), vagy az építész száma által meghatározott kerület valamelyik mezejére helyezik el a lapkát.
Két új épületet is megszerezhetünk: az irodaházat. Aktiválásuk 1 lakost, és 1 energiakockát igényel. Taktikai nehezítésként nem járnak semmilyen azonnali erőforrással, csak a játék végén kapunk győzelmi pontokat. Annál többet, minél magasabbak és minél több szomszédos irodaház kapcsolódik hozzájuk. Ha például sikerült 4 darab három emelet magas irodaházat összekapcsolnunk, akkor értük egyenként 12 pontot fogunk bezsebelni.
A műemlékek is győzelmi pontokat hoznak a játékosoknak, de csak akkor ha megfelelő helyre kerülnek. Ha gyár, vagy kikötő mellé kerülnek, akkor pontlevonás jár értük (nem is kevés, -5). Legjobban parkok, boltok és közműszolgáltatók mellett érzik magukat. Mivel a játékosszámnak megfelelő mennyiség áll rendelkezésre, nagyon kell figyelni, hogy ki csap le rájuk először. (Fáradt szülők, óvakodjatok a szemfüles 7+ gyermekeitektől!)
A körök végén eltávolítjuk a központi táblán megmaradt épületeket, felpakoljuk a következő kupacot. Uncsinak hangzik (kicsit az is), de a gyors pakoláshoz szokott anyukák jól tudják motiválni a családtagokat. Az alapjátékban ekkor mindenki összeszedi saját építészeit (a haladó módban ez nyilván kimarad). A kezdőbábu átkerül ahhoz, akinek az adott körben sikerült megszereznie a kezdőbábu képével ellátott épületet. Ha nincs ilyen, akkor marad az előző tulajdonosnál.
A játék a negyedik forduló után véget ér, ekkor kezdődik a pontok kiszámítása, a pontozótábla segítségével. Az egyszerűség kedvéért szerencsére van pontozólap is, amin könnyen össze lehet gyűjteni az egyes épületek, és épületegyüttesek értékét. Minden olyan lakos, akit nem használtunk egy épület aktivizálására, vagy nem tudtunk elhelyezni a boltokban, az 1 pont levonással jár, ugyanígy az energiakockák is.
Aki Quadropolis-ban adja városépítésre a fejét, biztosan nem fog csalódni a kellemes, egyszerű játékmenetben. Ahogy a bevezetőben is írtam, kicsit sótlannak gondoltam eleinte, de a nehezített módban rátaláltam arra az izgalomfaktorra, ami miatt szívesen lekapom a polcról. Amúgy is szeretem az agyalós, kombinálós játékokat, a Quadropolis-ban pedig mindkettőre van lehetőség. Dacára a mérlegelésnek, még így sem lassul unalmassá a játék. Az előző építő nagyjából annyi idő alatt dönti el, hogy melyik épületre van szüksége, amíg szemrevételezzük saját városunk helyzetét és még arra is van idő, hogy átpillogjunk a többiekére is.
A Quadropolis-nak nem erőssége a játékosok közti interakció, de talán ez is betudható a családbarát jellemzői közé. Sokan kerülik a családon belüli kiélezett versengést ha társasokról van szó. Pár játék után azért már szerezhető annyi gyakorlat, hogy (igény szerint) ki lehessen babrálni a másikkal. Az első néhány játék alatt még csak véletlenül húztuk át egymás számításait, némi gyakorlattal már könnyen megoldható, hogy ne csak a saját városunkat figyeljük, hanem a többiekét is. Megakadályozandó azokat a lépéseket, amik túlzottan nagy előnyökhöz juttatnák az ellenfeleket.
A játék során az is hamar kiderül, hogy milyen stratégiát érdemes követni. Milyen "profilú" várost tervezünk: indusztriálisabb jellegűt, vagy a hangsúly inkább a lakóházakon, közműszolgáltatón, parkokon lesz. Miközben folyamatosan szemmel tartjuk az erőforrások megfelelő arányát.
Quadropolis tényleg egy jó hely, és annyira elégedettek vagyunk a játékkal, hogy egyelőre nem is érzem szükségét újabb doboz beszerzésének, elvégre ebben is van még játékalkalom bőven. (Najó, egy Small World-öt azért akkor sem utasítanék vissza...)
Ár: cca. 10.990,- Ft
Korosztály: 8+ (nálunk 7+)
Külcsín: különösen szép, masszív elemek
Belbecs: nem túl hosszú játékmenet, egyszerű szabályok, minden tekintetben családbarát
Ha tetszett a bejegyzés, ne felejtsd el like-olni a Hintafa Facebook oldalát. Akkor bizosan nem maradsz le a további kalandjainkról sem.
