A semmitől meg nem riadó Mabel Jones visszatér. A csíkos pizsamás kalandornak tavaly óta született egy huga, akivel kénytelenek megosztozni a gyerekszobán. Sajnos. Mert Mabel hajlamos a falra kenni mindazt, amit az orrában talál

Elindult a nyaraló szezon, mi is belevetettük magunkat a sűrűjébe, felapkolva egy nagy kupac társasjátékkal. A lista elején természetesen az idén Kinderspiel des Jahres -díjat nyert Ice Cool volt.

Csak én érzem azt, hogy a jól ismert és bejáratott olvasmányokon kívül a kisebbeknek (2-3-4) sokszor nehéz olyan könyvet találni, ami igazán leköti őket, nekik szól? Egy idő után még a legkedvencebb könyvbe is beleunhat felnőtt-gyerek. Ezért is dobban meg a szívem, ha rábukkanok egy olyan könyvre, mint a Kisgombos Mesegyűjtemény. 

Bartos Erika erőteljesen jelét adta annak, hogy rátalált írói hangjára, ami nagy öröm, mert igazán szépen szól. Az Ünnepi Könyvhéten útnak induló hat részesre tervezett Brúnó Budapesten-sorozat első  kötetében Buda Tornyaival ismerkedtünk meg.

Költöztetek Ti mostanában? Jó, de éreztétek magatokat egyedül? Amikor nem vágytok semmi másra, csak egy jó puha ölelésre? Hát, akkor már bele is tudtátok magatokat képzelni Mia helyzetébe, aki egy most induló sorozat első részében egy Macskamedvére bukkan. Nem is akárhol.

Képzeljétek el, hogy létezik a Földön kívül is élet. És azt is képzeljétek el, hogy vannak repülő csészealjaik (csészékkel és kiskanállal), mellé egy csomó miegymásuk.  És most azt is képzeljétek még el (nincs már sok hátra), hogy  a kagylózó berendezéseik segítségével tudomást szereztek arról, hogy a Földön van egy nagyon gyakran elhangzó kifejezés: a lekváros palacsinta. Az egyikük felkerekedik, hogy közelebbről megvizsgálja az ügyet. Ezt a kis utazót Fény Sebestyénnek hívják. Ezek után mondjátok meg, nem bűbájos figura? Mindezt elképzelte nekünk és helyettünk Kertész Erzsi. A végeredmény pedig szeretnivaló.

Egyszer megrázott az áram. Nem életveszélyesen, de annyira mindenképpen, hogy még két évtized múlva is emlékszem, ahogy nézek magam elé és csak egy szót tudok kinyögni. Uhhhhhhh. Azt viszont így, elnyújtva. Sarah Crossan Egy c. könyve után is ezt éreztem. Letaglózott. 

Az angol humorista David Baddiel olyan témát választott első, gyerekeknek szóló könyvében, ami valószínűleg sokunkat megkísértett gyerekként. Bárcsak engedékenyebbek, vagányabbak, ráérősebbek stb. lennének a szüleink. Az én gyerekeimet biztosan megkísértette már a gondolat, hogy mennyivel másabb lenne az élet, ha nem kellene elapkolni maguk után, késsel-villával enniük, kezet mosni, esetleg minden játékot megkaphatnának a játékboltban, vagy ebédre lehetne édességet enni. Ja nem, ezen már túlvagyunk. A legtöbbünk számára ez csak fantázia marad, de Barry a Tökéletes szülő kerestetik c. könyv főszereplője végigjárja az utat.

Az elmúlt évben viszonylag gyakran előfordultak a blogon Kertész Erzsi könyvei, aki az utóbbi időben feltűnt egyik legszínesebb tollú gyerekkönyv írónk. Bármilyen műfajról is legyen szó, minden történetét szerettük.  A Panthera volt számomra a tavalyi év egyik legizgalmasabb gyerekkrimije, de az első rész befejezésével kicsit elégedetlen voltam. Most már tudom miért: hiányzott a folytatás, A küldetés.   

Már éppen elkezdtem a dínós-korszak elmúlását sajnálni, amikor T is rákapott az őshüllőkre és az ő lelkesedését látva a testvére újra felfedezte magának a dínók világát. Csak már egy nagyobb gyerek érdeklődésével és tudományos kíváncsiságával. Természetesen belevetettük magunkat M. Kácsor Zoltán: Utazás Dínómdánomba őslényes kalandregényébe. Így legalább eltereltem a figyelmüket a homokozóba elásott -hogy az archeológusi élmény is meglegyen-, majd eltűnt csirkecsontról. (Amit valószínűleg a kutya, vagy valami más állat kilophatott az ásatás helyszínéről.)