Megláttuk, megszereztük, hazahoztuk, megszerettük. Nagyjából ennyi kellett.  

Mindig nagy érdeklődéssel várom, hogy kihírdessék a Spiel des Jahres német játékdíj jelöltjeit/nyerteseit. Elsősorban azért, mert eddig még nem találtam olyan nyertes játékot, ami érdemtelenül kapta volna ezt a címet. Olyat már igen, ami az adott évben nem került be a nevezettek közé, de mégis nagyon jó játék.  Már P-nél is észrevettem, hogy beépült a pavlovi reflex: ha "babéros" játékot lát, akkor azt mindenképpen ki kell próbálnunk. 

Öröm látni a gyereket, ahogy ugra-bugrál az asztal körül azt kántálva, hogy "játszunk méééééég!" Persze tudom, hogy menni kéne fogat mosni, fürdeni, meg a satöbbit intézni, mert reggel megint rohanni fogunk és a kutyát is biztosan hajkurásznunk kell, így a kedvenc dalt sem tudjuk meghallgatni, de annyira jól esik nézni az izgalom piros almáit az arcán, hogy mégis beadom a derekam. Azért önös érdek is vezérel: élvezetes játékok ezek, úgyhogy anyuság, meg a jobbantudjafelnőttség ide vagy oda, nagyon könnyen magukkal ragadnak ezek a partik! 

Nohát, ilyen előzményekkel a fejemben vártuk a Geister, Geister Schatzsuchmeister-t is. Arról nem is beszélve, hogy kooperatív társasunk előtte még nem volt, pedig mostanában minden a bokorban kooperálnak. 
 

Az izgalom már a beszerzés előtt kezdődött, mert a játék témáját tekintve korántsem voltam biztos benne, hogy P-nek való. Szellemek, felpörgetett izgalmi állapot, hogy sikerül-e kiűzni őket a megszállt házból, talán sok ez még egy ekkora gyerek biztosítékának. Ezek ugyanis már korántsem azok a vicces szellemek, akiket a Szellemlépcsőből a szívünkbe zártunk. Az első játék során egyébként tényleg picit megijedt. Biztos közre játszott az is, hogy pont most van abban a korban, amikor már birizgálják a fantáziáját az ilyen témák, fél is tőlük, de nyilván vonzza az ismeretlen, a kihívás. Miután kibontottuk, megnézegettük a figurákat, és a táblát, sikerült a játék komor színezetét elvenni, mert a grafikát tekintve első ránézésre kicsit baljóslatúnak tűnt ez a kaland. Aztán a második nyertes játék után, mikor rájött arra is hogyan működik, minden megoldódott.

Kibontottuk, és indulhatott a kooperálás. A tábla szépen rajzolt, a bábuk viszont kicsit gagyik, főleg ha a társas magyarországi árát nézem. Ennél egy kicsivel jobb minőségre számítottam. Persze P izgalmában addig piszkálta, csavargatta az egyik bábut, amíg eltörte, de azóta A - házi hősünk - megjavította. A játékszabályok nagyon egyszerűek, könnyen megjegyezhetőek és észben tarthatóak, viszont leírás csak németül van. Persze az angol szabály letölthető a netről, de a némethez képest meglehetősen hiányos.

A játék két módban játszható, van alap és haladó verzió is. Először az egyszerű játékmenetről (a haladó szint erre épül): a cél az, hogy a ház piros betűkkel jelölt szobáiban elhelyezett 8 kincset kihozzuk, a bábuk hátán lévő hátizsákban, még azelőtt, hogy a 6 piros szellem bejuthatna a házba. Minden játékos a következőket teheti (ebben a sorrendben) saját játékkörében:

-dob a számkockával,

-felfordít egy szellemkártyát 1-5-ig (mindig fel kell fordítani, még akkor is ha teszem azt egy szellemmel bennragadtunk egy szobában), a kártyán jelölt szobába szellemet rak, vagy megkeveri a paklit, ha ez az utasítás szerepel a kihúzott kártyán. Ha 6-ost dobtunk, akkor szellemet nem kell rakni, csak lépni.

-Ezután lép, a dobásának megfelelő számú kockát (1 szoba, egy lépésnek felel meg)

-Ha bejut egy szobába, ahol kincs van, akkor felveszi a kincset, és

-harcol egy szellemmel (opcionális). 

Ezután a következő játékoson a sor: dob, lapot húz, szellemet rak, lép, kincset felvesz, és harcol. A játék akkor ér véget, amikor az összes kincs és kincskereső kikerült a házból.

A harc a fekete színű kockákkal történik. Amikor olyan szobában vagyunk, ahol szellem is van, a fekete harci kocka eldobásával kipenderíthetjük, feltéve ha szellemfigurát dobunk. Ekkor lekerül egy szellem a tábláról. A kockának két üres oldala is van, ekkor persze semmilyen hatást nem fejt ki. Amennyiben elsőre nem sikerül szellemfigurát dobni, másodszorra már nem muszáj harcolni, elhagyhatjuk a szobát. Persze praktikus mert három kis szellemből lesz egy nagy piros szellem, akinek megvan az a sajnálatos képessége, hogy nem ereszti az adott szobában lévő kincsvadászt, amíg le nem győzik. Ilyenkor jól jön a társak segítsége (hurrááá kooperálás!), hiszen akkor lehet csak legyőzni, ha ketten vannak egy szobában, ekkor  viszont már két kockával is lehet dobni. 

A játékos a hátizsákból a kincset a ház főbejárata mellett teheti le, vagy esetleg abban a szobában, ahol felvette, de másik szobába átvinni és ott lerakni nem szabad. Ez  a haladó játékban lesz majd lényeges, mert ebben a verzióban az a cél, hogy a kincseket a rajtuk lévő számok sorrendjében vigyük ki a házból. Tehát először az 1-es számút, utána a 2-est stb. Mivel a kincseket a játék előkészületekor a számos felükkel lefordítva kell a szobákba lepakolni, így először kénytelenek vagyunk végigjárni jópár helyiséget, mire kiderül hol kell kezdeni. Ugyanakkor a játék nem veszi igénybe a memóriánkat -kell az erőfeszítésünk másra- , az egyszer már felfordított kártyákat nem kell visszafordítani. A kincsek közül bármelyik számút felvehetjük, a lényeg, hogy a házból számsorrendben vigyük ki őket. Előfordult, hogy mi a következőképpen taktikáztunk: egy magasabb számú (4-es) korong volt az egyik kincsvadásznál, aki rótta a szobákat és igyekezett kiűzni a szellemeket, mialatt a többiek a kincseket gyűjtögették, mentették (újabb lehetőség az összefogásra - éjáó).

A haladó játék  annyiban különbözik az alapjátéktól, hogy a szellemkártyák közül már húzhatunk olyan kártyát is, amely lezár bizonyos színű ajtókat, kéket vagy zöldet. Az ajtók egészen addig maradnak zárva, amíg egy másik színre nem kerül a sor, megnyújtva ezzel az időt, míg a szobákba bejutunk, illetve gyorsítva a szellemek felbukkanását. Ezen kívül már olyan kellemetlenségek is érhetnek minket, hogy a húzópakliból kihúzzuk a HÚZZ +2-T ÉS KEVERJ, vagy a HÚZZ  3-AT ÉS KEVERJ kártyákat. Ekkor még két vagy három kártyát húzunk, melyek újabb, és újabb szobákba rakatnak velünk kísérteteket. Így azért már jóval gyorsabban lepik el a házat a szellemek, s alaposan oda kell figyelnünk, hogy milyen taktikával dolgozunk.

A játék 2-4 fővel játszható.  Úgy tapasztaltuk, hogy ketten egyszerű megnyerni az alapjátékot, a haladót viszont hárman sem könnyű. A szerencsés lapjárástól is függ, de itt már sokkal gyorsabb a szellemszaporulat. A feladatok  helyes megosztásán is sok múlik. 

Az alapjátékot viszonylag könnyen ki lehetett ismerni, pár menet után P már kérte, hogy a nagyobb kihívást jelentő haladó szinten játsszunk. Mi leginkább ezt élveztük. Összefogást is inkább ez a szint igényel, mert komoly szervezési feladatot jelent a kincseket kimenteni és idejében megszabadulni a szellemektől. Amikor P ráérzett a játék lényegére, azonnal magához ragadta az irányítást, hogy kiossza a feladatokat, én pedig örömmel hagytam. Érdekelt, hogyan oldja meg.

Aztán úgy alakult, hogy átjött R, és gyorsan előkaptuk a játékot. Hármasban persze még izgalmasabb volt, olyannyira, hogy a végén már R is tapsikolva fészkelődött a székén, P pedig hangosan kiabált a fekete kockával, amikor az nem a várt szellemre fordult. Már én is felálltam, mert ennyi izgalmat igazán nem lehet ülve viselni. Aztán az első közös vereségünk után R félénken mosolyogva kérdezte, hogy "nem játszhatnánk még egyet?" Úgyhogy jött a következő menet, de most már jobban ügyeltünk a feladatok elosztására, az együttműködésre. Tanulni kell ezt is, na. 

Végkövetkeztetés: a játék jelenlegi bolti ára (12.000,-Ft) elég borsos. Érdemes megvárni, hogy a remélt magyarországi megjelenéssel felére szelidüljön. Érdeklődés egész biztosan lenne rá, ugyanis a minap láttam felbukkanni egy használtcikk oldalon, ahol nagyjából 5 perc alatt elkelt. Egyéb opcióként, -ha van mód ingyenes szállítás kieszközlésére- érdemes elgondolkodni a külhoni beszerzésen, mert úgy a feléért, 20 Euróért űzhetjük a szellemeket. Az árától eltekintve mi nagyon szeretünk játszani vele, általában egy menet nem is elég. Szerethető, izgalmas játék, de nem pörgette túl P-t sem. Kellemes újdonság volt, hogy nem egymással vetélkedve, hanem a játék ellen játszunk (ezt egyébként P külön ki is emelte).  Ennek köszönhetően akár egyedül is játszható, de azért csapatban az igazi.  

Jövő héten tartjuk P szülinapi buliját, ahol biztosan le fogjuk venni a polcról.

A végére pedig jöjjön a német eredetiből lefordított magyar nyelvű játékszabály. Csak halkan jegyzem meg, hogy található a BoardGameGeeken egy angol szabályleírás is, ami sajnálatos módon nem egyezik a német eredetivel.

Külcsíny: maszív tábla, szép grafikák,  gyenge minőségű műanyag bábukkal

Beltartalom: izgalmas játék, könnyű szabályokkal

Korosztály: 8+ (nálunk 6+)

Ára: 12.000,- Ft

Ha tetszett a bejegyzés, ne felejtsd el like-olni a Hintafa Facebook oldalát. Akkor bizosan nem maradsz le a további kalandjainkról sem.