Azt mondom Bajzáth Mária, Ti pedig rávágjátok: népmesék. De ez nem igaz, mert valójában nem (csak) mesepedagógus: hídépítő és -tervező mérnök. Mindezt A rabbi és az oroszlán -zsidó mesék, legendák, történetekből c. mesegyűjteményből nyomoztam ki.
Tizenhárom fejezetben összesen hetven mesét olvastunk. Olyan “csomópontok”, vezérfonalak mentén rendezve ezeket mint az állatmesék, leleményes, vagy éppen elveszett emberekről, hittel, élettel-halállal, családdal, életvarázslatokkal foglalkozók. Szerencsés megmeneküléseknek vagyunk tanúi, boldog egymásra találásoknak, a halál, vagy a gonosz mesterkedésein, furfangokkal túljáró emberekkel ismerkedünk.
A hosszabb-rövidebb történetek sokféleségükben is egyformán igényes nyelvezettel szólnak az olvasóhoz. Sugárzik belőlük az egyszerű bölcsesség, amit nem fogyasztásra készen, tálcán nyújt az olvasónak, hiszen ezekkel még “munka” van. Gondolkodásra ösztönöznek a bölcs, de néha kellemesen rejtélyes és frappáns válaszok, hogy nézzünk a felszín alá és kiderítsük, számunkra mit jelentenek. Ezzel pedig azonnal betöltik funkciójukat: segítenek visszatükrözni, értelmezni a világot, irányt mutatnak. (Hittől függetlenül.) Magukon viselik a népmesék általános jellemzőit: követendő jellemekbe botlunk, tanulságos, bölcs, vagy humoros kimenetelű kalandok részesei vagyunk. Megéljük, hogy az igaz elnyeri a jutalmát, aki pedig tévúton jár, az a következményeket kap a nyakába. De azt is látjuk, hogy utóbbinak van lehetősége változni, saját sorsán javítani. Megtapasztaltuk, hogy a döntéseknek komoly, akár életre szóló következményük lesz. Feltűnnek olyan archetipikus figurák, mint a szegénylegény, az okos lány, a bölcs, vagy éppen kapzsi uralkodó, a hol furfangos, hol pedig bolondos Dzsuha alakja. Gyakran fontos hagyományokat, lényeges emberi tulajdonságokat hoznak előtérbe: a törődést, találékonyságot, a kitartást, a tisztességet.
Természetszetesen a vallás, mint a hétköznapi élet szerves része, nagy hangsúlyt kap. Boldog voltam amikor az ünnepnapokba, a szokásokba is bepillanthattunk. Az idegen szavak lábjegyzetes magyarázatai megkönnyítik a megértést és az önálló olvasást. Nem idegenek a gyerekeim számára az eltérő vallású, szokású emberek, de mindig örülök, amikor alkalmuk nyílik közelebbről megtapasztalni, kicsit alaposabban belelátni a mások életébe, különösen akkor, ha egymáshoz fizikailag is közel élünk.
Ezért mondom, hogy Bajzáth Mária mégiscsak hídépítő. (Minimum másodállásban.) Kapcsolatot teremt az itt és ott között, és mindjárt kiderül, hogy itt nem is olyan más mint ott. Elmos bizonyos határokat (kivéve az én flódni készítési képtelenségemet, ez sajnos javíthatatlan) és segít megőrizni fontos értékeket, gondolkodásra sarkall. A 70-es számba többször is belebotlottam. Először a Septuaginta jutott eszembe de egy kis kutatás után rájöttem, hogy van egy mélyebb és sokkal érdekesebb, színesebb jelentése is. Mondjuk ha felvenném szokásaim közé, hogy előszót még azelőtt elolvasom, hogy belevetném magam a történetbe, akkor a kutatnom sem kellett volna. Viszont akkor lemaradok a felfedezés öröméről és izgalmáról.
Hát, ilyen ez a könyv. Hiánypótló ez a változatos és gazdag gyűjtemény, ami megmozgat és új, belső kalandokra indíthat. Minden fellengzős csinnadratta nélkül tesz a batyunkba fontos útravalót, aminek nincsen szavatossági ideje. A gyűjteményes formának köszönhetően még az sem kitétel, hogy egyhuzamban olvassuk el őket. Mi sem így tettünk. Apránként, kis adagokban, de folyamatosan vissza-visszatértünk. Mert tudtuk, hogy a következő alkalommal is érdekes, különleges fűszerezésű mesékbe botlunk.
A gonddal összeválogatott és szövegezett történetekhez Herbszt László készített illusztrációkat. A visszatérő geometrikus formákból kialakított világ és a piros-kék-arany(sárga)-fekete képek és a mesék elejét díszítő iniciálék a népművészeti mintákat ötvözve egy elegáns és maradandó képi világot idéznek meg.
Az ilyen pillanatokban kristálytisztán érzem, hogy ezek a réges-régi, ismerősen új mesék megtöltik a világot, a mindennapokat fénnyel, békével, bölcsességgel, a könyvek szeretetével és remélhetőleg egymás tiszteletével.
