Nem bánom, ha egy könyv hatásvadász címével fog meg. Én vagyok, az olvasó, vegyenek le a lábamról. Úgyhogy egy cím manapság legyen ütős. Mondjuk ne kenjen a falhoz (arra itt a valóság), de motozzon a fejemben, megfejtésre várva. És ha már itt tartunk, akkor borítója is legyen a címhez mérten hatásos. Persze az is árulkodó tény, ha a kiadó érdemesnek tartja a könyvet arra, hogy lecserélje az eredetit egy új, stílusosabbra. (Köszi, Váradi Zsolt.) Mit gondoltok, esznek a halottak epertortát?

Még mindig az olvasás hónapja jegyében ezúttal egy családi könyvről mesélek. Varga Írisz Dóra Örökség című könyvét nemcsak a kiskamaszoknak, hanem nektek is, kedves Felolvasó Felnőttek jó szívvel (és könnyes szemmel) ajánlom.

Szeretek könyveket simogatni. Kézbe venni, csodálni a rajzokat, elképzelni, ahogy a fejünkben utazunk velük képzeletbeli tájakon. Nemrég találtam két (de a bejegyzés végére négy lesz belőle) minden szempontból simogató és simogatható könyvet.

Több, mint egy éve nem volt otthoni alkotásainkról szóló bejegyzés (ejnye nekem). Nem mintha, csak olvastunk és társasoztunk volna, de a 2017-es év bizony tartogatott nehézségeket. Iskolaváltás, családi zűrök közepette könyvekbe és társasokba temetkezve, nem volt kedvem fotózgatni az alkotói folyamatokat, pedig találtunk néhány nagyon jópofa és viszonylag olcsó ötleteket. De most! Itt a tavasz és legyen minden új és jó! Fessünk, mert ebbe a tevékenységbe olyan jól bele lehet feledkezni.

Kokó és Kiri varázslatos utazásai szám szerint az ötödik Erwin Moser olvasásunk (az újraolvasásokat nem számolva) és stabilan megunhatatlanok a történetei. 

Az olvasás hónapjában duplán számít, ha sikerül egy elkoptathatatlan könyvre bukkanunk. Harcos Bálint Szofi után egy boszorkánycicával győzte meg óvodásomat, hogy a könyvek csodás kalandokat tartogatnak. 

A folyó még mindig visszafelé folyik Henley Creekben, a Vadak és a Kíméletlenek pedig újabb próbával néznek szembe a szünidei kincskereső kalandcsatában. 

Stílszerűen Húsvét előtt kezdtünk bele Heinz Janisch: Biblia -A legszebb történetek gyerekeknek című átiratába, de persze nem csak most aktuális.

Ha jósolni támadna kedvem, azt mondanám, hogy Babarókára elsöprő siker vár. Valami hasonlót képzelek el, mint annak idején Maszat és Hóchóc kapcsán. (Még én is nekiálltam saját Hóchócot gyártani.) Nemsokára kilép a könyv lapjairól és horgolt/varrott/nemezelt formában fog feltűnni apró kezekben. Egyébként meglepő hiány mutatkozik a kínálati oldalon cuki rókák terén. A legmenőbb ovis pólókról, hajcsatokról (flitteres)róka fog integetni.

Említettem már, hogy bármi, ami lányos -és ez alól könyvek sem kívételek- az teljesen ki van nálunk csukva. Gondolhatjátok meglepetésemet, amikor a betonszilárdságúnak tűnő szabály ellenére a nemrég megjelent Bors Bori-sorozat első két része egy szempillantás alatt nyert magának egy rajongót. Ami az olvasási kedvet illeti, most Tényleg semmi gond!