"El kell mennem, és lehet, hogy nem tudok visszajönni. Ha nem térek vissza, akkor a műhelyem és minden, ami benne van, a Tiéd. Ha megtalálod. És ha megtalálod, akkor olyan fiú vagy, aki megérdemli,hogy az övé legyen. Szeretettel: Tony bácsi Ui.: Kezdd a telefonfülkében a Fő utcán!... Ezzel a levéllel kezdődik a könyv. Aki ilyen indítás után sem érez leküzdhetetlen vágyat a folytatáshoz, az ellenőrizze a pulzusát. Most.
Már csak ez hiányzott! De tényleg. Ugyanis reakción alapuló társasjátékunk még nem volt, így ideje volt változtatni. Ismerve magunkat nincs ebben semmi meglepő, mert olyan fajták vagyunk, akik hajlamosak minden előzetes figyelmeztetés nélkül hosszan elrévedezni a messzi távolba. Gyakran álmodozunk a tányérunk felett csak úgy a reggelbe, és távolról sem vagyunk a gyors döntések emberei. Időnként mindketten túl sokat hezitálunk, meg- és időnként túlgondoljuk magunkat. Ezért saját komfortzónánkból kilépve, új kihívást keresve, felvéstem a karácsonyi listára egy játékot, ami megtornáztatja a figyelőizmainkat, agyunk koncentrálásért felelős központját, és az információt továbbító neuronjainkat. És még vicces is.
Amikor végérvényesen kinőttük a Vidám matematika feladatait, nekiláttam új matekos játékok, könyvek keresésének. Mert legyen bárhogy, tanulni akkor a legkönnyebb és legjobb, ha játszva tesszük.
Idén ősszel rendeztünk egy társasjáték-napot, ami az összes szervezési nehézség és leküzdendő akadály mellett borzasztóan jó volt. Szívmelengető volt végignézni ahogy egy csomó ember játszott együtt egy nagy teremben a legkülönfélébb játékokkal az egészen kicsiktől kezdve a felnőtt társaságokig. Voltak, akik a székükből majd kiesve kacagtak, mások homlokráncolva koncentráltak a következő lépésükre, vagy izgalmukban felpattantak és úgy próbálták megmenteni a világot. Szerencsére volt alkalmam - bár kevesebb, mint szerettem volna - kipróbálni pár új játékot. Az egyik legnagyobb és legkellemesebb meglepetés a Battle Sheep volt. Nem volt könnyű dolgom, a játék állandóan maximális kihasználtság mellett robogott. Sőt, valamiért senki nem akarta abbahagyni.
Nem tudom más hogy van vele, de megfigyeltem, az életembe mindig egy adott időpillanatban, amikor a legnagyobb szükség van rá -se előbb, se később- lépnek be emberek, események, és igen: könyvek.
Kíváncsi voltam, hogy Gombos Jim után mikor és melyik könyv lesz P következő kedvence, amit nem lehet elég sokat és sokszor olvasni. A befutó: Jeney Zoltán Rév Fülöpje.
Az idei nyáron elég jól sikerült összeválogatni a társasokat, bőven volt lehetőség kipróbálni új technikákat, eltérő játékmeneteket, így aztán az újabb játékok szabályainak elsajátítása is egyre könyebben megy. Viszonylag hamar eljön a pillanat, amikor a játékra tudunk koncentrálni. Lassan, de biztosan haladunk titkos tervem megvalósulása felé: egyre magabiztosabban játszunk, mindenki önállóan át tudja gondolni a stratégiáját, döntéseket hoz, és kiélvezheti a játék nyújtotta örömöt. Apránként araszolunk az egyre komplexebb játékok felé. Hurrá!
Ha már karácsony, olvassak karácsonyi történetet, ami kicsit kikapcsol a saját rohanásomból, sürgető feladataimból. Arra gondoltam, hogy ezt még R is szívesen fogja olvasni, bár ő nem híve a szerelmes regényeknek.
Néha van, hogy más választja ki a következő olvasmányunkat. Sajnos a választás nem mindig könnyű dolog, mert hamar a végére lehet járni a könyves-büdzsének, ugyanakkor megszámlálhatatlanul sok jó könyv van. Nemrégiben olvastam a Könyvparfén a Fogd rá a Jetire című könyvről egy kedves ismertetőt, majd T ragaszkodását látva a könyvhöz ("Aztaztaztaaaaazt") gondoltam ki vagyok én, hogy két ilyen jó fejnek ellentmondjak.
Két nap múlva itt a Karácsony, és szeretnétek a gyerekkel együtt egy klassz ajándékot összedobni? Akkor ez most Nektek szól!
A karcképek nálunk az utóbbi fél év legjobb mókái, rendszeresen visszatérő vendégek, mert mindig kitalálunk hozzá valami újabb, még jobb és szebb kivitelezési módot. Nem csak nagyon könnyű elkészíteni őket, de az eredmény rendkívül látványos.
