Elkészültek a papírhópelyhek (juhééééjj!). Vannak köztük tavalyiak - az újrahasznosítás fényében - mert a tavalyi hó, nem vén hó! Innen egy csomó gyönyörű mintát letölthettek, itt pedig egy jó kis videó a hajtogatás módjáról további mintákkal). Felkerültek a papírcsíkokból hajtogatott csillagok, az ünnepi lakásdekorációnk állandó elemei. 

Karácsonyig persze még van dolgunk. Először is fel kell még tennem az összes többi díszt. 

Az egyik legkedvesebb Karácsonyi szokásunk, hogy az ünnepi ráhangolódáshoz mesekönyveket is olvasunk. Tavaly Lackfi János Karácsonyi vándorok című történetét meséltem (és imádtuk), idén Miú, Vau és a hatalmas hógolyóval kalandozunk. 

Meg kell sütnöm (négyszer) legújabb kedvencünket a Cicamancsot (recept itt). 

Végül, de nem utolsó sorban régi vágyam fog teljesülni, idén a fő sütemény nem a megszokott zserbó-méteres kalács kombó lesz, hanem kipróbálom a flódnit (méghozzá Fűszeres Eszter receptje alapján). Nem tudom miért, de eddig az összes terhességem alatt flódnira vágytam (talán a mák?). Eddig a megvalósításig még sosem jutottam el, úgyhogy idén, mert úgyis jön a Karácsony (gólya nélkül), gondoltam meglepem magam.

P azt kérte, hogy idén a karácsonyi társasunk a 7 Csoda legyen, sőt igazán Karácsonyi előcsodaként még Á is beleegyezett, hogy hajlandó velünk játszani.  Alig várom, hogy a vendégsereg elvonultával nekiálljunk civilizációt fejleszteni!

Ti hogy készültök? A kérdés nem költői, akinek van kedve ossza meg a szokásaikat, hátha jövőre már a mi szokásaink is lesznek! :)

Ha tetszett a bejegyzés, ne felejtsd el like-olni a Hintafa Facebook oldalát. Akkor bizosan nem maradsz le a további kalandjainkról sem. 

A Papírszínház a mesélésnek egy egészen új, varázslatos élménye. Nemcsak a hallgatóságnak, de a mesélőnek is. A lehetőségek végtelen tárháza, amitől színesebb és izgalmasabb lesz egy történet.

A karácsonyi előkészületek közül kétségkívül az a legkellemesebb, amikor kiválasztom a történetet, amivel az adott évben az ünnepet várjuk. Tavaly Lackfi János Karácsonyi vándorok című gyönyörű meséjét olvastuk, idén Timo Parvela: Miú, Vau és a hatalmas hógolyóval készülünk. 

Ha azt mondom bevezetés a matematikába, akkor a rettegéstől borsószem nagyságúra ugrik a gyomrod, vagy az izgatottságtól kitágulnak a pupilláid? P, aki idén kezdte az iskolát nagyon szereti a számokat, a számolást,  az számos rejtvényeket. Hiszem, hogy ebben nagy szerepe van annak, hogy az első benyomásai nagyon jók voltak. Ismerjétek meg  Ti is, gyerekkorunk elfeledett matematika klasszikusát: Kockapacit és Pipacskát.

Ha egyetlen könyvet kellene kiválasztanom, ami 2015. legnagyobb gyerekkönyves durranása, akkor tutira Carl-Johan Forssén Ehrlin Aludj el szépen, Bendegúz című könyve lenne az. 

Hónapok óta kattog bennem ez a bejegyzés. Számtalanszor meséltem már lelkendezve más anyukáknak, barátnőknek erről a könyvről: játszótereken, közös séták, facetime-ozások alkalmával, amikor megosztottuk egymással dicstelen szülői pillanataink emlékét. Próbáltunk egymásnak feloldozást, új erőt, jó tanácsot, vagy csak megértő szimpátiát nyújtani. Bár sokaknak azonnal tetszett a könyv, amikor kiderült, hogy magyarul még nem jelent meg, lemondóan legyintettek. De múlt hét pénteken véletlenül rábukkantam (éjáóóó!) a HVG könyvek kínálatában magyarul Sarah Napthali: Buddhizmus Anyáknak című könyvére (fordította Székely Ágnes).

Gyorsan elrebegtem még a három legtitkosabb kívánságomat is, hátha teljesülnek.

Mostanában egyre többször rendezünk olyan hétvégéket, amikor nem csinálunk semmi különöset. Se elmenés (főként azért, mert P mostanában megint elég gyakran hazahoz valami kórságot a suliból), se házi feladat (hétvége előtt kipipálva), se látogatások, csak együtt vagyunk. Házimunkából is csak a legesleglegsürgetőbbet vagyok hajlandó elvégezni. Főzök egy nagy kondérnyi jót, és beleveszejtjük magunkat a játékba, olvasásba, rajzolásba, festésbe, diavetítésbe, társasozásba, és a mozidélutánba. A mostani, rekreációval töltött hétvégét Both Gabi új könyve, a Kakaókatona és Tejhercegnő aranyozta be.

A karácsonyi könyves lista után jöjjön egy társasjátékos is, mert nagy örömmel látom, hogy egyre többeket érdekel a társasok világa, de tény, hogy az óriási választékkal nehéz megküzdeni. Ugyanakkor elég kevés olyan lista készül, ami összefoglaló jellegű, és emellett tényleg értékes, jó családi játékokat sorol fel. Ezek tipikusan nem csak kétszer kerülnek az  asztalra, de akár elindíthatnak egy rendszeres játékozást a családban, barátok között.

Nyaralás előtt pár nappal ráébredtem, hogy az összes utazós játékunkat már kijátszottuk, úgyhogy kellett egy játék a következő paraméterekkel: 1. kicsi 2. nem hagyjuk el könnyen 3. elég érdekes ahhoz, hogy mindenkit bent tartson az árnyékban 4. kellően költségkímélő. Így bukkantam rá a Qwixx-re. Sok információm nem volt róla, időm sem volt utánanézni, így amikor megláttam, hogy babérleveles a cucc, beugrott a kosárba, és hazajött velünk. 

A nyári lista után jöjjön a második rész, az azóta megjelent újdonságokkal. Természetesen ez a lista sem teljes, mert a listák ilyenek. Néhányat olvastunk(tam), többségét pedig rettentően szeretném. Igyekeztem úgy összeállítani, hogy lehetőség szerint mindenki találjon magának kedvére valót (vagy inspirálódjon), a téli szünetre és azon túl. 

Legyen nagyon Boldog az Ünnep Nálatok is!