Kedves gyerekkönyves sorozataink új részekkel bővültek. Visszatért Babaróka, Sibiék egy újabb mesékkel és még nagyobb állatsereglet élén és a Göröngyös úti iskolában is új kalandjaink vannak. Óvodástól kisiskolásokig, ma mindenki talál magának olvasmányt.
Lassan véget ér a január, amit szándékom szerint kicsit elmélyedve, merengősebben és valamiféle erőgyűjtésben töltöttünk. (A valóság persze megint kiröhögött. Elkaptuk az összes most futó vírust, úgyhogy a lélektuning mellett az immunrendszerünkre is gyúrtunk.) Az eredeti tervem az volt, hogy olyan olvasmányokkal tarkítsam ezt a hónapot, mint Elisabetta Gnone könyve: Olga, a papírlány - A különleges utazás.
Új év, régi szokások. Mondhatnám, ha Ecsédi Orsolya sokadik könyvét olvasnánk (persze ami késik, az hamarosan bekövetkezik). Nemrég faltuk fel Cirrus-t és máris itt van a szerző új könyvsorozatának, a Kell egy csapatnak első része a Banyavész!
A plüssbarátok vitathatatlanul fontosak. A Betűtészta kiadó szerint is ideje volt már, hogy egy egész mesegyűjteményt szenteljenek ezeknek a mindenféle bajokban komfortot biztosító kedvenceknek. Legújabb könyvükben kilenc neves író mesél válogatott zűrökbe keveredett, Elveszett Alvókákról.
Pontosan ilyen könyvre gondoltam, amikor a #girlpower hazai gyermek- és ifjúsági irodalmát jártam körbe és arról lamentáltam, hogy fiúknak MIÉRT (de tényleg?!) nincsenek olyan történetek, mint például Fa Nándor: Kalandjaim a Föld körül.
Pásztohy Panka könyvein, illusztrálásain már felnőtt egy nemzedék Az utóbbi években a szerző-illusztrátor munkáiban izgalmas változásoknak lehettünk tanúi. A Pesti mese képi világában és tartalmában is nagyon különleges és személyes emlékkönyve után újabb fontos mérföldkőhöz érkezett a Halló, Mama! című mesekönyvével.
A Január legyen a regenerálódás, az erőgyűjtés és egy kicsit az elmélkedés hónapja. Ez volt a fő szempont, amikor a havi olvasmányainkat kiválogattam. Tonke Dragt: A nagy vadon titkait felfedő regénye elsőre talán inkább fordulatosnak tűnik, de beleolvasva azonnal tudtam, hogy ismét jó helyen keresgéltünk.
Fontos családi hagyományunk, hogy minden téli szünetre választok egy olvasmányt, amit reggel-este, ejtőzés, kajakóma idején, is örömmel veszünk elő. (Egyébként is kedvenc problémám a következő olvasmányon dilemmája.) Idén nem az ünnephez kapcsolódó könyvet olvastunk, de Erwin Moser legújabb kötete, A macskakirály születésnapja felidézett egy fontos tanulságot.
Minden év első bejegyzésének a szívünkhöz nagyon közel álló könyvet szoktam kiválasztani. Kicsit babonából is, azt remélve, hogy a további 52 hétben csupa kedvencelhető könyvről tudok majd beszámolni. A tavalyi bejegyzéseket elnézve elég jól működött. :) Szóval az idei elsőnek Katharina Neuschaefer: A világ legszebb mondáit választottam.
Kétszer ad, aki könyvet ad, de Matt Haig A fiú, akit Karácsonynak hívnak trilógiája kapcsán ez az érzés valahogy megsokszorozódik. A sorozat befejező része, Karácsonyó apó és a csokitojás tette fel az ünnepi készülődésünkre a pontot.
