Játszva minden könnyebb

Hintafa

Cath Crowley: Szavak kékben

2019. október 29. - palinta77

 1749195.jpg

Hatalmas a kísértés, hogy ne ismertessen szó szerint Cath Crowley: Szavak kékben című könyvét. Már kétszer -véletlenül- majdnem leforráztam a nyelvemet, mintha az segítene kijózanodni és a tények ösvényén maradni. Pedig azt hittem már cinikus felnőtt lettem, de úgy tűnik még vannak olyan szerelmes történetek, amikért tudok lelkesedni

Eleinte az fogott meg, hogy Crowley inkább intellektuálisabb irányba kormányozza a hőseit. Komoly megkönnyebbülés, hogy nincsenek egymással kétértelműen évődő kamaszok, akik szépség tekintetében modellekkel vetekednek, miközben a fennmaradó időben azon tanakodnak, hogy melyik Borostyán Ligás egyetemet válasszák. 

Nagy dilemma lehet az olvasás szenvedélye azok számára, akiket (még) nem érintett meg a könyvekbe írt szavak ereje, a belőlük áradó, formáló erő. Az ausztrál írónő finoman entellektüel szerelmes történettel tolmácsolja, miért lehet és kell imádni a könyveket, az olvasást. Néha a történetek elmesélése, újra megélése az egyetlen módja annak, hogy az élet igazságait átadjuk egymásnak.

Rachel három év után tér vissza Gracetownba. Gyászol. A testvére egy tragikus baleset következtében nemrég halt meg. Legjobb barátja Henry volt, akihez reménytelen szerelem fűzte, de a fiú ebből semmit nem vett észre. Mit lehet itt még mondani? 

Henry,  három évvel ezelőtt egyik pillanatról a másikra elvesztette legjobb barátját, Rachelt. Azóta sem érti mi történt. Amy-vel sem alakulnak jól az ügyeik, hiába vették meg jegyüket a világkörüli útra, a lány szakít vele. Ráadásul a családi vállalkozásban üzemeltetett, használt könyveket árusító Howling Books-ot kénytelenek eladni. Mit lehet itt még tenni?

Hiába játszódik Ausztráliában a történet sokkal közelebb éreztem kamaszkori önmagamhoz a szereplőket, mint egy átlagos romantikus könyv esetében. Crowley története felidézte azt az ámulatot, amit a Dabos-nak sikerült a Tél jegyeseivel. A Szavak kékben minden korosztály számára tud valamit nyújtani, hiszen az élet olykor mindannyiunk irányítása alól kicsúszik. Bár hőseinket egy szomorú haláleset hozza össze, egy mélységes szeretettel vezetett antikvárium Üzenetek könyvtára elnevezésű részlegének köszönhetően elindulnak a jövő felé. 

Különös hely ez a könyvtár. A bolt azon része, ahonnan nem lehet könyvet elvinni, de bárki aláhúzhatja kedvenc részeit, megjegyzés fűzhet hozzá, vagy akár levelet hagyhat bennük egy régen elment kedvesnek, vagy annak, akinek nem mer, vagy nem tud szerelmet vallani. Az ilyesmit rendszerint rongálásnak tekintjük, de a Howling Books-nak ebben a zugában a könyvek gazdagabbak lesznek a bennük felvillanó örömöktől, fájdalmaktól, hétköznapi civódásoktól. Innen nem lehet elvinni, csak hozhatnak magukból az olvasók. 

Gyönyörűre álmodott könyv arról, hogy néha az olyan jelentéktelennek tűnő dolgok, mint a szavak igenis segíthetnek továbblépni, túlélni, megélni. Még akkor is, ha a világ körülöttünk megveszekedetten hangos, a csend pedig ritka madár. Szinte az összes alakja a “szomszédlány”/“szomszédsrác” figuráját juttatta eszembe. Esendőek, hibáznak, bénáznak, bizonytalankodnak és bíznak. Olyan jól és intenzíven csinálják, hogy míg olvastam a körülöttem lévő világ elhomályosult.

Sokszor szó esik arról, hogy milyen ritkán szerepelnek a heteroszexuálistól eltérő figurák a könyvekben. Crowley számomra az egyik legszimpatikusabb megoldást választotta. A maga természetességében kezeli a kérdést. Az egyik szereplő meleg, a másiknak két anyukája van. És ezen SENKI nem akad fenn! Már vágytam olyan olvasmányra, ahol mindez az élet részének tudjuk be. 

Lebilincselő nyitánya volt ez a történet a most útra kelő Díjnyertes könyvek címet viselő sorozatnak. A lendület-megmaradás törvényét felhasználva le is lépek, hogy belevessem magam a sorozat következő részébe. 

Tittel Kinga: A Várnegyed titkai

img_8279_1.jpg Bizonyára nem az utolsó napos hétvége van mögöttünk, de  ősszel inkább biztosra megyek, ezért vasárnap felkerekedtünk, hogy Tittel Kinga új könyvével felfedezzük A Várnegyed titkait. Nem gondoltam volna, hogy lesz nekünk jobb a Mesélő Budapest után. Lett.

Tovább

David Grossman: Zsiráf, és irány az ágy!

img_8225.jpg

Apukák, jön a torokfájós, hangvesztős időszak, amikor az anyukák kidőlnek. Itt az ideje, hogy szolgálatba helyezzétek magatokat az esti mesék idejére is! Ma egy olyan könyvújdonságot ajánlok, ami -természetesen nem kizárólag-, de apukáknak, nagypapáknak- egyformán jól áll. David Grossman: Zsiráf, és irány az ágy!

Tovább

Concept kids -Állatok

img_7894.jpgIsmerősek az anyu/apu szettjeiben pipiskedő gyerekek? A jelenség alól a társasjátékok sem kivételek. Elvégre ha a felnőttek szeretnek vonatutat építeni, vagy piktogramok alapján kitalálni szavakat, akkor erős a kényszer, hogy megszülessen ezeknek a gyerekváltozata is. Ez ügyben legutóbb a Concept kistestvére, a Concept kids-Állatok bizonyított.

Tovább

Történelem karnyújtásnyira: Caesar bandája és 25 szelfi az Árpád-korból

img_7845.jpg

Még 284 nap, mire újra vakáció lesz. Egyetlen reménysugár P számára, hogy idén lesz történelem óra. Ezt a felfokozott vonzódást a is a könyveknek köszönhetjük. Amit A világ legszebb mondái elkezdett, azt folytatta az ismerkedés Zeusz bandájával, most pedig mindezt felfrissítette Frank Schwieger: Caesar és bandája. A csapat rómait szorosan követte a 25 Árpád-kori szelfi, ami végképp bebizonyította, hogy a töri vicces ÉS érdekes. 

Ezzel a két könyvsorozattal kívánok nagyon lelkes és kalandokban bővelkedő tanévet mindenkinek!

Tovább